MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1964. március 12.
2/40. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-67. • 1964. március 12. - Napirend: - 1. Tájékoztató a KB 1964. február 20-22-ei ülésén elhangzottakról, különös tekintettel az építőiparral kapcsolatos határozatra. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-38.
Caervenka Ferencné et: Kedvea Elvtáraak! Ismeretes mindenki számára, hogy a Központi Bizottaág 1964 február 2o-21-22 7 én ülést tartott. A K.B. ülésén több napirendi pont szerepelt. Én az épitő Iparral kapcaolatos napirendi pontot azeretném iamertetni az elvtáraak előtt. A mezőgazdasággal kapcsolatos napirendet Jámbor Miklós titkár et. és a kukorica termesztéssel kapcsolatosan amiből a Párt és a Tanács közös VB-t tartott Magyari elvtárs ismerteti az elvtársak előtt. A K.B. ülésén az épitő iparral kapcsolatos napirendi pont előadója Szurdi elvtárs volt. Szurdi et. alapoa, elemző munka alapján tartotta meg a referátumát. A K,B. megbizása alapján széleskörű vizsgálat folyt, aminek következtében az épitő ipar összes problémáit feltárták. Szurdi elvtárs abból indult ki, hogy a Párt mindig nagy figyelmet forditott az épitőiparra. A K.B. 196o-ban ia foglalkozott az epitőipar kérdésével. Feltehető a kérdés, hogy akkor most miért kellett ezzel a kérdéssel foglalkozni, azért, mert 1962-1963 évben az epitőipar nem teljesítette a tervét. Ez bizonyos jelzést jelent a K.B, részére, jelzi, hogy itt olyan problémák vannak, amely alapos vizsgálatot, megfontolást éa intézkedést igényel. Az építőiparban állandósulnak a minőségi hibák. Nem képesek megbirkózni a feladatokkal, A K.B. nem taglalta külön, nem érzékeltette külön az építőiparban elért eredményeket és fejlődést, hanem ugy itélte meg, hogjr itt a problémákra való koncentrálás segitheti elő a lemaradás behozását. Elvtársak! az epitőipar 1963-ban nem teljesítette a tervét, ha ezt nézzük akkor különösen szembetűnik, hogy milyen nagy feladatot várunk az épitő ipartól, amikor 3-4 év múlva a háromszorosát, vagy négyszeresét kell az eddiginek teljesíteni. Ha ezeket a feladatokat nem tudja megoldani, akkor az egész népgazdaaág haladáaát lelaaaitja, tehát az egéaz népgazdaaági fejlődésre viaszahat az épitőiparban lévő probléma. A Központi Bizottaág az epitőipar elé feladatként a termelékenység növekedését szabta meg. A végzett vizsgálat azt bizonyitja, hogy az epitőipar rendkívül lassú munkát végez 1958-1962-ig 28%-al nőt a termelékenysége. A K.B. az epitőipar munkájára két fő pontot határozott meg: 1./ A műszaki fejleaztéa, ami a termelékenyaéget növeli. 2./ A vezetéa megjavitáaa minden szinten. A vezetés bírálatánál aokan vannak, a kik a mutatkozó problémákat csak az Epitőipari Miniaztérium vezetőire háritják. Ugyanakkor aokan vannak, akik caak lent kereaik a hibát éa nem látják, hogy ténylegesen minden szinten a vezetés erősitése a fontos, ez a helyea módszer alkalmazáaa. A műszaki fejlesztéssel pedig lényeges eredmények biztosithatók, ilyen a gépesités, ami segítette volna nagymértékben a teljesítmények növelését. Pl. a vakolást is a régi módszerek alapján alkalmazták nem gépesítették. Ez ia bizonyitja, hogy nagyon kisméretű az épitő iparban a gépesités felhasználása, a műszaki fejlesztés felhasználása. A K.B. taglalta azt is, hogy az epitőipar műszaki fejlesztésének a beruházására rendkívül alacsony összeget forditottak.
