MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1963. szeptember 26.
2/37. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-54. • 1963. szeptember 26. - Napirend: - 1. Jelentés a KB 1962. június 28-29-ei határozatának - a gépipar helyzetéről és további feladatairól, valamint az üzemekben készült intézkedési tervek - végrehajtásáról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-10.
számot feltölteni. Most egy kis baj van és ezért rélpré mimo t adnak ki ösztönzésre a betervezett időben, ez nem megy, mert a gép kapacitás és egyéb körülmények ezt nem engedik, igy ott maradnak és megcsinálják túlórában. Ez nem megengedhető, mert azokra az emberek máskor is szükségünk van - bár vannak akik azt mondják, hogy jól jön az a kis pénz. Az igazgató elvtársak mindenkor a munkatörvénykönyv értelmében járjanak el, határozzák el, hogy hogyan tovább, de a törvényes keretek között. Bóka László elvtárs:/ Csepel Autógyár / A Központi Bizottság gépiparra vonatkozó h tározatában megállapítható volt az, hogy a gépipar eredményes munkájának útját jelölte meg. Ennek a határozat végrehajtásának eredményeiről tájékoztat a jelentés. Véleményem szerint a jelentésből nem elég élesen jönnek ki azok a problémák, amelyek még végrehajtásra várnak. A Csepel Autógyárban működő Műszaki Gazdasági Bizottság társadalmi alapon igyekezett tájékoztatást adni a Pártbizottság részére a műszaki feladatokról. Ezzel a pártbizottság politikai irányító munkáját is elősegítette. Jellemző még ma is, hogy a tervek bizonytalansága, viszonylag gyakori változtatása nehézséget okoz a politikai munkában. Ez a munkásoknál is probléma ? de méginkább a gazdasági és műszaki kádereknél, akik ambicióját és alkotó készségét ki kellene használni. Érthető, hogy látni akarják azt, hogy munkájuk hosszabb távon milyen eredményre vezet. Nem mindig sikerül ezt vállalaton belül konkrétan meghatározni. A KGST-ből adődó szakositási feladatok nem minden esetben lezártak, bár a sajtóban gyakran jelenik meg híradás és ez soksor félreértésre ad okot. El5gyártmányok kérdése: Meg kell teremteni a szervezeti feltételeit az öntéstechnologia helyes alkalmazásának. Pld. a Gardánpersely gyártásánál a nyers darabok 4-3-52 %-át is elforgácsolják és igy nagyon drágán állítják elő. A forgácsolást korszerűen magasabb szinvonalon kellene végezni. A Műszaki fejlesztéssé}, kapcsolatban egy anekdottát mondok el: Az Ipari Vásár idején a Krupp cégtől itt volt egy megbizott, aki azt mondta "azt hitte, hogy egy gazdag országból jött egy szegény országba, de hogy itt van azt látja, hogy egy szegény országból jött egy gazdag országba, mert ha Nyugat-Némegországban ilyen szervezettségi szinten dolgoznának mint itt, már régen tönkrementek volna, ő viszont azt látja, hogy itt jól élnek az emberek, tehát gazdag ez az ország." A műszaki fejlesztés nem kizárólag uj beruházások, korszerűbb termelőeszközök kérdése, műszaki fejlesztés ez is, de általában a műszaki fejlesztés tartalékai a helyiipar, a saját üzemi gyakorlatunk alapján, elsősorban a munkaszervezés, a munka folyamatok helyes megszervezésében vannak. Az ujitásokkal kapcsolatban, nem az ujitás ellen beszélek, amikor azt kifogásolom, hogy az ujitások azok egyéni ujitásokra épülnek főleg. Megvan a szerepe az egy ni ujitásoknak is, de ugy képzelem, hogy törekedni kell arra, hogy az ujitásokat egy meghatározott irányba állitsuk. Előfordul, hogy az ujitások gyakran egymásnak ellentmondanak.
