MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1963. február 21.

2/34. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-129. • 1963. február 21. - Napirend: - 1. Pest megye szőlő- és gyümölcstermesztési programja. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-108.

osak annyit tudunk telepiteni, amennyit eddig begyűjtöttünk, mert amit ezután gyűjtünk be, nem ér semmit. Az előterjesztés kitér arra, hogy kérik majd a Földmüvelésügyi Minisztériumot a gyümölcsfajták: arányának javítására. Nem tudom, hogy e megye kötött talajú járásain milyen mérvű a teiepitési szándék. Homoki vonatkozásban ismerem a kérdést. Engedjék meg, hogy e tekintetben javaslatot tegyek, amelyet természetszev . 1 rüleg nyugodtan meg lehet vitatni, mennyiben helyes, mennyiben nem Almából mintegy 40 százalékot, körtéből 5, meggyből, cseresznyéből 15, kajszibarackból 10, őszibarackból 15, szilvából 5, bogyósokból 10 százalékot javaslok. A homoki Járások általában közei! talajvizesek, A közeli talajviz kizárja a-íkajszibarack nagyobb mérvű te lepitését, vagy a cseresznye nagyobb mérvű telepítését, ellenben annál kedvezőbb az almára. Kedvező azon kívül a körtének, az őszi«baracknak is, továbbá a szilvának és a szamócának. Szövetkezeti gazdáink nem hajlandók lemondani a téli almáról. Nem is szabad, hogy lemondjanak, mert munkaerőmegosztási, üzemviteli, üzemszervezési okok is kívánják, hogy egy-egy gyümölcsfajból tömegesen, mono kulturálisan egy üzemben ne telepítsünk sokat. Kivétel az őszibaraok, mert annak érési ideje elhúzódik. Ilyen szempontból tehát az alma még a Duna-Tisza közén is igényli a maga jelentős százalékát. Végeredményben nem szükséges mindenhova Jonathánt telepiteni, vannak más almafajtáink is. A .Duna-Tisza közén hagyományai vannak a meggynek és a cseresznyének is. Gondolok például nagykörösre, bár ott éppenséggel nem nagyon akarnak meggyet telepiteni. Ennek vannak rossz tapasztalati okai, amelyeket azonban ki tudunk küszöbölni éppen a termé kényül ós ma már megoldott kérdésével és akkor a