MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. október 28.

2/31. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-31. • 1962. október 28. - Napirend: - 1. A megyei pártbizottság első titkárának, titkárainak és végrehajtó bizottságának megválasztása. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-31.

- -32. ­(3 szokatlannak tűnő dolgokat felvetni, XEgxx ha ugy látja, hogy az előrehaladást eredményezhet a párt javára, a nép javára. Nekem - azt hiszem,Takács elvtárssal ellentétben - az a véle­ményem, hogy nagyon kell vigyáznunk Horváth elvtársra. Többször az a benyomásom, hogy fáradt, hogy talán tul sokat vállal magára, talán azért,mert szereti az uj utat tömi és az uj ut törése nem jár konfliktusok nélkül, s ezek erősen megviselik. Véleményem szerint vigyáznunk kell Horváth elvtársra, ne őrlődjön fel; vi­gyáznunk, óvnunk kell egészségét, mert ha felőrlődik, akkor fog bekövetkezni véleményem szerint az, hogy türelmetlen lesz. Az a benyomásom fog támadni néha, egy-egy tárgyalás kanosán, hogy türelmetlen az emberekkel, beleszól az emberek felszolgálásába, amit - megtanultuk már - nem szeretnek, nem irják annak javára, aki ilyen tulajdonsággal rendelkezik. M a t u s e k Tivadar et: Kedves Elvtársak! Nagyon fontosnak tartom, hogy néhány szót szóljak - nem azért, mert magamat fontos embernek tartom ebben a Pártbizottságban, hanem azért,mert néhány olyan mondatot szeretnék szólni, amelyet szükségesnek Ítélek meg. 1956 után kerültem újra a megyébe dolgozni. Meg kell mondanom, nagyon jól esett, hogy abban a nehéz időben, 1957 áprilisában ­amikor Budapesten odajutottam, hogy iparengedélyt nem akartak adni politikai okok miatt, hogy megéljek - nos, akkor ebben a megyében elvtársisasan, becsületesben, segitőkészséggel fogadtak és nagyon megtisztelő feladatot biztak rám, a megye egyik nehéz, de nagyon szép munkát igérő és adó járását, a váci járást.Nem itSlem meg munkámat, de attól a perctől kezdve, akkor megfogadtam, s attól a perctől kezdve törekedtem rá, hogy - engedelmet, hogy 'xxm.'SsÉjm igy mondom - megszolgáljam azt a bizalmat, amivel fogadtak. Ez a bizalom-megszolgálás - ugy érzem - soha, egyetlen percig sem je­lentett elvtelenséget. Elég hangosan vagy hirtelen tudott néha megszólalni, ami talán nem mindig a legokosabb és a legjobb, de ezt soha nem tettem félre ebben az esetben sem és ha ugy éreztem, hogy valamivel nem értek egyet, vagy ugy éreztem, hogy valami ellen szólnom kell, akkor minden esetben megtettem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom