MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. augusztus 2.

2/27. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-81. • 1962. augusztus 2. - [Az 1. és a 2. napirendi pontot együttesen tárgyalták.] - Napirend: - 1. A KB gépiparról szóló határozatából adódó feladatok. A kongresszusi munkaverseny helyzete Pest megyében. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-36.

Nagy Miklós elvtárs: t A műszaki fejlesztés problémája talán a leglényegesebb kérdés. A mi vállalatunk textilipari vállalat, de közelebbről érint bennünket is ez a dolog. Gyakorlati tapasztalataink azt mutatják, hogy részben még a könnyűipari létesítményeknél sem sikerült olyan gépeket beszerezni, ami a mai világszínvonalnak megfelelne. Igyekeztünk uj gépeket beállítani, vagy felujjitani, de előre tudtuk, hogy ezekkel a termelékenységi szinvonalat mégsem tudjuk elérni. Nagyon fontos az alkatrész gyártás megfelelő fejlesztése. E vonatkozásban még hiányosságokkal küzdünk. A mi vállalatunk kis vállalat, ezért két és fél millió Ft. a felujjitási keret. Ennek az összegnek a felhasználása nehéz, mert kevés, mert olyan célok megvalósítására kell tervezni, ami a termelés, termelékenység nagy mértékű fejlődését nem tudja előre hozni. Ebben a vonatkozásban tehát nagyobb előrelátással kellene foglalkozni a műszaki fejlesztés kérdésével a textiliparban. A hazai fonóipari üzemekhek ezt a bázisát a fonógép és alkatrészgyár képezné. Az elmúlt időben gyakran előfordul, hogy alkatrészekből nem kapunk megfelelő mennyiséget, a gyártó vállalat export tevékenysége miatt. Nem az export ellen akarok beszélni, mert az export olyan országokba irányul, ahonnal a textilipar közvetlenül nyersanyagokat szerezhet. Ma már azonban több területről meg kellene vizsgálni az export helyzetét és olyan gazdasági számításokat végezni, hogy mit eredményezne az, ha korszerű gépelemet hazai fonodába építenénk be-. Sok szó esett az alkatrészek, a készletek alakulásáról. A gyártó vállalattól nagyon előre kell a szükséges alkatrészeket megrendelni olyan időszakban, amikor a vállalat a termelési tervét még nem ismeri. Komoly formában foglalkozni kellene a készletező vállalatok szerepével is. Sokszor ezek a vállalatok nem tudják szállítani a megfelelő alkatrészt és ezért kell azt az illető gyárnak már előre nagyobb számba beszerezni, hogy a gépek meghibásodása esetén tudja ezeket használni. Ha a készletező vál alatnál ez minden időben megvolna, nem volna szükség arra, hogy a vállalat tartsa raktáron ezeket a cikkeket. Másik kérdés a műszaki fejlesztéssel kapcsolatban a gazdaságosság kérdése. Minden műszaki fejlesztés csak eszköz bizonyos gazdasági cél kitűzéséhez, annak megvalósításához. A gazdasági vezetők is rájöttek már arra, hogy a gazdaságosság döntő kérdés. Azonban ez a kérdés még nem általános. Különösen nem a műszaki középkáderek, a fiatal műszakiak vonatkozásában. Ezek az elvtársak hajlainoskk tetszetős műszaki intézkedések végrehajtására, anélkül, hogy ezek gazdaságosságáról meggyőződtek volna. A technikumokból, egyetemekről kikerülő fiatal technikusok és mérnököknél a gazdasági képzés rendkívül hiányos, renkivül gyenge közgazdasági ismeretekkel rendelkzenek. Fel kell hivni a figyelmet arra, hogy a mérnök közgazdász képzés lehetőségét ki kellene boviteni és a politikai oktatási formában is a gazdasági jellegű problémákra fokozottabb figyelmet kellene fordítani. Az ipar átszervezését nem fogadják kellő megértéssel, ez a gazdasági képzés hiányosságaira vezethető vissza. Ezt a határozatot, amely a gépiparra vonatkozik sokkal szervezettebben kellene megmagyarázni. Az ipar átszervezésével kapcsolatban ezt a határozatot a minisztériumok vizonyos mértékben - érthető okokból - agyon hallgatták. Azzal egyetért, hogy nem lehet széleskörben terjeszteni, mielőtt a határozat maga nem születik meg, mégis ez a módszer még nagyobb nyugtalanságotokozott volna, ha előbb ki megy, de az agyon hallgatás sem megfelelő módszer. Ezeknek a határozatoknak a kidolgozására a jövőben nagyobb mértékben kellene be-gonni a műszaki és vállalati vezetőket, akiknek sok tapasztaltuk van ezen a téren. ./. ^