MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. augusztus 2.

2/27. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-81. • 1962. augusztus 2. - [Az 1. és a 2. napirendi pontot együttesen tárgyalták.] - Napirend: - 1. A KB gépiparról szóló határozatából adódó feladatok. A kongresszusi munkaverseny helyzete Pest megyében. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-36.

Zádor elvtárs folytatása. Nagyon fontos kérdés az anyagi ösztönzés kérdése. Azt hiszem ez is olyan kérdés, hogy a terv-mutatóknál állandóan tökéletesíteni kell a műszaki fejlesztési tervmutatók helyes közgazdasági értékelésének kérdését. Nem használjuk ki magunk sem a lehetőségeket. Nem mondjuk általában az embereknek, szakembereknek, technikusoknak, hogy ha kidolgozol ilyen, vagy olyan gépet, s azt az üzembe bevezetjük, akkor kapsz két-háromszáz Pt. fizetés emelést. Pedig biztos, hogy ez elő lenditené a munkát. A délutáni műszak kérdése: nem tudom nem lehet-e ezen is egy kicsit gondolkodni, hogy mondjuk a délelőttös munkások kapnának 7 Ft., délutánosok 8. Ft. ós az esti munkások mondjuk 9»Pt. órabért. Ezt nem mint javaslatot teszem, mert szakszervezettel sincs és más szervekkel sincs megbeszélve, de jó lenne gondolkodni róla. A KGST-rőlx véleményem szerint az egész KB. határozatról azt mondhatjuk, hogy azokat a kérdéseket tartalmazza, amiről a müszakiaka a legtübbet beszéltek és ami őket a legjobban érdekelte. Egyetértek azzal, hogy a KGST-vel kapcsolatos dolog eléggé titokban van tártva. Nem tudjuk pontosan, hogy mit adunk, azt kevésbbé, ,hogy mit kapunk. Ugy gondolom, hogy azok az emberek, akik itt most jelen vannak és általában a vezető embereknek helyes lenne tisztába lenni a konkrét helyzettel. Véleményem szerint mi az ami nincs kidolgozva.' Lehet azt mondani, hogy az üzemek gazdaságszervező munkája a legjobban van kidolgozva. Kevésbé dolgozták ki a népgazdaság szervezés kérdéseit és még kevésbé van tudományosan kidolgozva a nemzetközi munkamegosztás kérdése.Kétségtelen, hogy ez rendkívül bonyolult és sok összetevő kérdésből áll. Ennek elle-nére amit Pataki elvtárs elmondott tény alapján mondotta, tudjuk, hogy roppant fontos kérdés, de azt inkább a múltra lehet mondani. Renkdivül fontos, hogy internacionalista módon álljunk hozzá és megfelelő szemlélettel menjünk a KGST-bs tárgyalásaira. Ismeretes, hogy mindenki a saját látszólagos érdekeit védi, miért ? mert nincs megfelelő tudományossággal kidolgozva a szakosítás közgazdasági alapja. Kicsit azzal állunk szembe, mint a mezőgazdaság terén két-három évvel ezelőtt, hogy vagy be megyjt a paraszt a tsz.-be, vagy sem. Kicsit ezzel állunk szem-fe be mi kommunisták is. Azt szoktam mondani, hogy ha egy értekezleten résztveszünk mindenkitől függ, hogy annak mi lesz az eredménye. Most például a magyar xxKk«iift delegáció javaslatot terjesztett be a kettes szekció munkájával kapcsolatban. Kicsit tőlünk is függ, mi is részesei vagyunk, hogyan fog a munka fejlődni, s az eredményekre befolyással birhatunk. A KGST. igen nagy jelentőségű tudományos tapasztalatcserét valósit meg, s ez igan negy fejlődési lehetőségeket biztosit. A szerszámgépipar vonatkozásában Magyarország felé olyan követelményt támaszt a kettes szekció, hogy a nagy fontosságú és automatizált gépek gyártására fejlődjünk fel. A mostani konkrét tárgyalásoknál, amikor nem az az ember képviselte Csehszlovákiát, aki ezt megelőzően és akit felmentettek komolyabb eredmények születtek. Pl. a Csehek jegyzőkönyiTravileg kérik tőlünk, hogy az eddig szakositott ká 25o méretű kordináta fúrógépek mellett 3oo-j55o-es gépeket készítsünk, sőt a továbbiakban 5oo-6oo-as kordináta fúrógépeket. A németek azt kérték, hogy 2oo menetköszörüs gépet gyártsunk részükre. Az intézetünknél saját körülményeink között mi is elkészítettük a munkaverseny felajánlásunkat a párt XIII. kongresszusa tiszteletére, melynek egyik fő pontja tudományos ülésszak rendezése. Ennek előkészítő munkálatai folynak. • A