MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. április 20.
2/26. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-88. • 1962. április 20. - Napirend: - 1. A mezőgazdaság helyzete. - - Írásban leadott hozzászólások. 54-61.
Azt veszem észre, hogy a statisztikai adatszolgáltatása mindig egy előző felvásárlási bázisszámhoz és az egy kat.holdhoz való viszonyt vizsgálja. Ez az összehasonlítás pedig nem kielégitő, a tudományos kritikát nem állja ki. Egyetlen példát szeretnék felhozni /1961. évi adatok alapján/: A pártbizottsági ülésen is példaként lett elénk állitva Békés megye. Nézzük a valós számokat^ A Statisztikai Hivatal jelentése szerint Békés megye lakossága 468.000 Pest megye lakossága 783.000 +• fcf A> Békés megyében az összeirás szerint 493.000 sertés Pest megyében 25o.ooo sertés voltai<f A számokból látható, hogy amig Pest megyében az egy főre jutó sertés 0.32 addig Békés megyében l.o5 Az egyszerűbb számítás kedvéért ugy vettem, hogy a Pest megyei emberek és a Békés megyei emberek közül is minden negyedik emberre jut egy un. házi disznótor. Ebből adó dik, hog y a pe.qt megy ei Rert éajjLln^ányból 195.ooo-et háznál fogyasztanak el. felvásárlásra marad 55.000 db sertés. Ugyanilyen számit ás alapján Be ké"s~ megy é*b eh~ 3 5 lTo öo db 3 e r t é s marad a felvásárlás számár a. Igen ámV csakhogy Pest .megyének a jóváhagyott felvásárlási t erve nem 5J ? .oqo, hanem N 6 2.0 00 db, ugyanakkor Békés megye jóváhagyott felvásárlási terve ne m J15JLJ5 o 0 ^ Jmn^iE,mindössze ,22o _.ooo db. Meg szeretném jegyezni, hogy egyáltalában nem vagyok meggyőződve arról, hogy Békés megye önfogyasztása nagyobb, mint Pest megyéé, ha Pest szívóhatását, állandó elhelyezési lehetőségét is figyelembe veszem. Számos hasonló példával lehetne bizonyitani, hogy a felvásárlási számok /és-itt nemcsak az állatforgalmi kötelezettségeire gondolok/ Pest megyében súlyosak és aránytalanok. Az anyagi érdekeltsé g elve. Véle m ényem sze rint elavult j afjs^á^rlájy^ár rendszer. Alap j ában véve az %rknn.qt rukciók 7~jjrajányóg'akkor alakultak ki, amikor még a felvásárlás nagyobb'mennyiségét az egyéni termelőktől vásároltuk. Akkor feladat volt, hogy anyagilag támogassuk a termelőszövetkezeteket /majdnem azt mondom, hogy minden áron/. Igy születtek meg az un. termelőszövetkezeti nagyüzemi felárak. Sertés viszonylatában nagyüzemi felárat akkor fizetünk, ha legalább 21, illetve 5o db sertést ad le a termelőszövetkezet. Marha esetében akkor, ha legalább lo dbot ad le, megkivánt minőségben. A szerződéses rends z erün k különben olyan., h ogy T s em a t ermelős zöye t ke KA te t T ^erri alháztájj. s^er^dok et nem szorítja arra, l} n FJ korán adjanak le állatot , ellenkezőleg, a termelők arra iparkodnak, hogy a lehető leg-
