MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. április 20.
2/26. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-88. • 1962. április 20. - Napirend: - 1. A mezőgazdaság helyzete. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-46.
Magyar Sándor et: / Soroksári Áll.G a zd. ig./ * A munkaerő egyenletes foglalkoztatásával a bujtást és az oltást akkor lehet elvégezni, amikor nem olyan rendszeres a munka. Yan nekünk olyan két parcellánk a gazdaságban, ahol looíí-os a szőlőtőke 495o tőke van egy kh-n. A. gazdaság szőlőterületén külön kezelünk 2 hold szőlőt szikes talajon és ez ,a 2 hold 82 q-s termést adott, holott 23%-os tőkehiány volt. Érdemes ezen elgondolkodni az uj telepítéseknél nagyon fontos elhatározni, hogy a tőke looTS-os legyen, akkor lehet mondani, hogy a telepitést elvégeztük. Az egyszerű építkezésekkel kapcsolatosan két számot mondok. A gazdaságunk épitett 195S-ben egy 25o férőhelyes szabadtartásu üszőnevelőt, aminek az előállítása lloo.-Pt. volt. 1961 elején ebben az istálóban az üszők havi átlag súlygyarapodása 14 kg. volt. A borjunevelás részére építettünk egy 15o férőhelyes istállót 9600.-Ft. költséggel. A tavalyi évben az ebben tartott borjuk havi súlygyarapodása 26 kg. volt. Azt gondolom eddig nem voltak tapasztalatok as-olcsó férőhelyekkel kapcsolatosan, de most már átállásnak lehet minősíteni, ha valaki kételkedik. Ezzel a gondolattal kell foglalkozni, mert a havi 26 kg-os súlygyarapodás^sokat jelent. Ott nem lesz 12.-Pt. munkaegység kifizetve, hanem 4o.-Ft. A homokkal kapcsolatosan megdöbbentett Takács elvtárs hozzászó lása. Ismerünk ma már jó homokokat is. Egy tanácsot adnák ha. nem veszi rossznéven, kezdjenek neki ennek a homoknak a jóvátételéhez zöldtrágyázással, ne a rozszsal, hanem a palifával, ami nálunk jól vizsgázott, mert kevesebb vizet használ fel. Tavaly az aszályos időjárás ellenére ebből 3o-5o q termést arattunk le. Sok növény van olyan, amivel kell próbálkozni. .A hozamok növelésével kapcsolatban két dolgot vetek fel. A hozamok emelkedése két dolgon függ, ha összefüggő fogalmat akarunk megállapítani: a rendelkezésre álló eszközök optimális időben való igénybevételétől, másrészt a talaj tápanyag és vízellátással összefüggésben a párhuzamban lévő növények tőszáma. Ha nincs szőlőtőkéi nem fog vessző teremni és egy looxloo-as parcellán nem számolhatunk 2oo q-s termeléssel, hanem csak 6o-3o q-ás terméssel. 1960- ban 1 holdról 260 q-s termést szedtünk le, amelyen 26.00Q db. tő, volt. Ez 32.ooo.-Pt bruttó hozamot jelentett.- ^ 1961- ben nem volt ekkora a termés csak 13o q. Éves átlagókban a hozam 172 q volt. Egy szegény talajban, ahol 35.000 tő volt nem lett annyi termes, mint ahol jó talajban 18.000 fő volt, mert nem volt megfelelő viz az aszály miatt. B'zért meg kell vizsgálni a talaj tápanyagát, mennyi a föld humusztartalma, mennyi ebben a nitro gén, a kálisó. A műtrágya elszórását azonban nem lehet szubjek tiv érzésre bizni, nem mindegy, hogy 5 vagy' 8 q, vagy esetleg 11 q. -műtrágyát szórunk szét. Ezt nem lehet azért sem, mert egy-egy terület tápellátottsága is szórványos. A humusz tartalma egyes szőlőknek nálunk is 1.8-tól 4.2 %-ig terjedj Lépjünk a gazdálkodás tudományával előre, saccra nem lehet, műtrágyát elszórni. • * ki
