MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. április 20.
2/26. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-88. • 1962. április 20. - Napirend: - 1. A mezőgazdaság helyzete. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-46.
Horváth András elvtárs / MB. első titkára/ Kedves Elvtársak! A mai tanácskozásunknak két fő pontja van, igy az első napirendi pontnak is. Az egyik a KB. ülésének az anyaga, ez bizonyos tájékoztatás az országok problémákról, az országos feladatokat illetően és a másik, ami a KB. anyagával összefüggő - a mi területünköz tapasztaltak és a mi feladataink közvetlenül a mi területünkön. A KB. foglalkozott a mezőgazdaság átszervezésével kapcsolatos elmúlt három esztendővel. Értékelte, hogy tulajdonképpen hol állunk, hogy hajtottuk végre a határozatot, mit tapasztaltunk és mit kell tennünk. A KB. visszapillantott arra az időre, amikor elindultunk volna a mezőgazdaság átszervezésével, s értékelte, hogy az átszervezéssel kapcsolatban milyen problémák merültek fel. Az elvtársak tudják, hogy nem egy egyszerű dolog volt ez. A felszabadulás óta ez volt az egyik legnagyobb feladata a pártnak, a mezőgazdaság átszervezése, az egységes szocialista alap lerakása. Megállapítottuk, hogy leraktuk, azt is, hogy mit értünk el és értékeltük, milyen viták előzték meg. A vitában Kádár elvtárs is hozzászólt, ezt előre veszem. Röviden ismertette a helyzetet a kezdettől fogva. Azt tudják az elvtársak is- hogy az ellenforradalom után széthullottak a termelőszövetkezetek jelentős részben. Ismerjük azt is, hogy a megye jelentős részén megmentettük a széthullást, de országos viszonylagban elég sok volt, ami széthullott, a tsz-ek 8 %-a maradt csak meg. Felmerültek bizonyos kérdések, hogy a párt politikája helyes irányban haladt-e amikor bizonyos " engedményeket" tett az egyéni gazdálkodásnak, kedvező feltételeket teremtett részükre. Kadar elvtárs a vitában visszatérve erre leszögezte, hogy helyes volt f a KB. elfogadta Kádár elvtárs ezen álláspontját. Látnunk kell. hogy amikor mi a hatalomért harcoltunk, nem volt erőnk ahhoz ís, hogy egyben a mezőgazdaság átszervezését is végrehajtsuk. Szükség volt arra, hogy először megszilárditsuk a politikai hatalmat, másodszor stabil gazdaságot teremtsünk, mert az ellenforradalom dezorganizálta az életünket, tehát csak szilárd hatalommal és stabil gazdálkodással lehet egy ilyen feladatra vállalkozni. Ennek a feladatnak a következménye, hogy amit a párt elakart érni, el is érte. A mi parasztságunk megszedte magát. Egyes embereknek az volt a véleménye, hogy igy a paraszt soha nem fog menni a szövetkezetbe, tönkre kell tenni / Dögei féle elmélet/, szegénnyé kell tenni, olyan helyzetet kell teremteni, hogy ne tudjon élni, mint egyéni paraszt, akkor vállalni fogja a közös gazdálkodást. A KB, ezt elvetette, megállapította, hogy a parasztokat fokozottan kell segiteni gazdaságilag és politikailag és tovább folytatni a gazdasági megsegítést a szövetkezetekben, hogy a lehetőségekhez képest minél kisebb zökkenővel tudjon a parasztság ezen a fokon átkerülni. A másik felvetett probléma az volt, - azt mondták az emberek, hogy nincsenek meg az anyagi eszközök.
