MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. január 30.

2/25. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-72. • 1962. január 30. - Napirend: - 1. Az MSZMP Pest Megyei VB jelentése a megyében folyó eszmei-politikai munka helyzetéről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-34.

A tsz. demokrácia bírálatai egy csomó helyen az emberek, nem mondják meg a véleményüket, egy csomó dologgal kapcsolatban, pedig az is nevel. Erre nagyon jó példa a bagi napokkal kapcso­latban a TV. műsora is, amely egy jelenetben nagyon jól kihozta, hogy hogyan lehet az embereket arra rászoktatni, hogy megmondják véleményüket. Szocialista összeköttetés: - miből fakad ez? és egyáltalán jó dolog-e ez?. Vetőmaggal kapcsolatos probléma volt sem a megyei Tanács, sem a megyei PB, nem tudta megoldani, igy az egyik tsz. elment felsőbb szervekhez ás összeköttetés alapján meg tudta szerezni a szükséges vetőmagot. Helyes lenne, ha a tsz-ek /és mások is/ az illetékes szerveken keresztül kapják meg azt, amit lehet. Iskolaigazgatók elmondják, hogy amikor felvétel van, kimaradnak néha egyesek akik továbbtanulásra jelentkeztek, mert sok a jelent­kező, emiatt különböző szervektől bírálatokat kapnak. Igyekez­nek azokat felvenni, akiket innen-onnan ajánlanak és sokszor a legrátermettebbek maradnak ki a továbbtanulásból. Pártonkivüliek bevonásának a kérdése: Népfront vonatkozásban fő feladatunk, hogy mélyítsük el a pártonkivüliek között a kapcso­latot. Ha szétnézünk a magunk területén, az egész apparátusban 2 pártonkívüli van. A járási bizottságoktól ha kérjük, hogy javasoljanak elvtársakat a népfrontnak, mindig csak parttagokat javasolnak. Ez is mutatja, elég szűk kórben mozgunk. Nacionalizmus kérdése: ezen a területen sokat mentünk előre, de mégis az a véleményem, hogy a nacionalizmus még mélyen él az emberek egy jelentős részében. Az a tapasztalat, hogy az emberek nagy plénumon ritkán nyilvá­nulnak meg teljes őszinteséggel. A párt tekintélye megnőtt, tudják hogy ténylegesen jót akar a dolgozóknak. Magánbeszélge­tésen vagy kisgyülésen az emberek igazi megnyilvánulásai jobban • kijönnek és itt meg lehet látni, hogy a nacionalista gondolkodás maradványai még megvannak. A gödöllői járásba kihivtunk egy német embert, aki előadást tartott Németországról, arról, hogy két Németország létezik, stb. Egyik felszólaló kérte: azt mondja meg az előadó, hogy hol volt akkor, amikor Hitler a háborút csi­nálta. Ez mutatja, hogy az emberek részéről van olyan előítélet, hogy a német nép egyforma. Eelvetik azt is, hogy Csehszlovákia felé inkább lehet menni, mint Románia felé. Sokat beszélnek arról, hogy a Szovjetunió fele állandóan viszik ki a wagonokat, de vájjon mit kapunk érte - erről keveset beszélnek. Jellemző, hogy 1956-ban közel lo évvel a fel­szabadulás után azzal a jelszóval tudott a rekació hatni, hogy "magyar urán, magyar kincs" és szélesen feltudta a kedélyeket korbácsolni. A szocialista hazafiságról nem beszélünk eleget, pedig sokat kelle­ne beszélni róla. Nem tudom, hogyan lehetne ezt napi problémává tenni. Arról is kellene többet beszélni az emberekkel, hogy mit jelent számunkra az egyes országokkal való együttműködés. Ilyen vonat­kozásban is szűk a mi agitációs tevékenységünk. Béke agitáció kérdése: néhány kisgyülést tartottunk ezzel kapcso­latban már, ezt számontaytjuk, de hogy milyen hatékonyak ezek, azt meg nemigen értékeltük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom