MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. október 30.
2/23. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-104. • 1961. október 30. - [Az 1. és a 2. napirendi pontot együttesen tárgyalták.] - Napirend: - 2. Az ötéves művelődési program. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-42.
Ennek a szocialista tábornak ma is élvezzük az együttműködését és, viselnünk kell a közös felelősséget is ebben a táborban. Nem a legnagyobb hatalom vagyunk, de amit vállalnunk kell azt meg is tesszük. Ebben az ügyben tett intézkedést kormányunk, pl. olyan katonák benntartására, akiknek le kellett volna már szerelni, tartalékos tisztek behivása, és kisebb mértékbeni behivások, védelmünk megerősítése. A fő kérdés a kongresszuson is a kommunista társadalom épitése, a szocialista gazdaság megerősítése, továbbfejlesztése, a demokrácia fejlesztése stb. volt. A mi kormányunk is nemrégen az Országgyűlés elé terjesztette a népgazdaságunk második 5 éves tervét. Az Országgyűlés azt jóváhagyta, törvényerőre emelte és a mi feladatunk az, hogy beszéljük meg az ebből reánk vonatkozó feladatokat és felelősségünket. Először szeretnék beszélni a 3 éves tervről. Azt. hogy a 3 éves terv mit jelölt meg faladatul, emlékeznek nagyjából rá az elvtársak . Az általános programmon tul a termelés továbbfejlesztése, ezenbelül konkrétan a 3 év alatt előirányoztuk a nemzeti jövedelem 1§ %-al való növelését. Kiindultunk abból, hogy az ellenforradalom elég komoly sérüléseket, nehézségeket okozott a termelőerő és egyéb területen pusztulások is történtek, a termelés hónapokon keresztül állt, adósságaink keletkeztek. Ezeknek a helyreállítását a 3 éves terv alatt túlteljesítettük. A nemzeti jövedelem növelésének a teljesítése bizonyos tartalékok képzését jelentette, vagyis más területen többet lehetett költeni, mint amit előirányoztunk. A reáljövedelem növekedését 8 %-ra irányéztuk elő. de éppen azért, mert a nemzeti jövedelmet túlteljesítettük, lehetővé vált a reáljövedelem növekedése, vagyis 16 %-ra lett teljesítve. Nem akarok kitérni rá, de egy kicsit azt tul is teljesítettük, erről lesz még szó, különben is ez törvényszerű dolog, könyebb elkölteni, mint megteremteni, A parasztság reáljövedelme 4 %-ra lett tervezve és 19 %-ra nőtt, ez részben árakbanis realizálódott, A beruházásokat és felújításokat 4-5 %-al túlteljesítettük és összesen 118 milliárdot használtunk fel erre a célra. Megkivánom jegyezni, hogy már érvényesül a pártnak az az álláspontja, hogy az ipari beruházások jelentős része vidéknek, vagyis 2/3. része vidékre esik. így teljesítettük országosan a 3 éves tervet. Láthatják az elvtársak: nőtt a nemzeti jövedelem, többet termeltünk, ugyanakkor nőtt az életszínvonal is, A párt betartotta a dolgozóknak tett szavát, amit a Munkás-Paraszt kormány az ellenforradalom eltörése után, mint programmot adott ki. Növeltük a termelést, növeltük az életszinvonalat és növeltük a felhalmozást. Menetközben természetesen bizonyos korrigálni valók voltak, nem ment simán ez a túlteljesítés. 1959-ben a párt felfigyelt arra, hogy bizonyos lazaságok vannak, bizonyos túlzások jelei mutatkoznak. Készben nem olyan termékeket teljesítettünk tul, amiből kellett volna, részben több anyagfelhasználás volt. A párt hozott határozatot és ennek alapján az ipari termelés növekedése 5 %. helyett 9 %-ra, az önköltség 1,5 %. helyett 2,5 %-ra, a munkatermelékenység emelkedését az előirányzott & 3 %-al szemben 5 %-ra teljesítettük. Egy-két százalék termelékenység növekedése sok millió forintdt jelent a népgazdaságnak* A mezőgazdaságban az elvtársak ismerik, hogy milyen változások vannak. Az elmúlt 3 év alatt a kisparcellás, magántulajdonon gazdálkodó paraszti rétegek szövetkeztek, ráléptek a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Ma elvtársak az össz szántóterületnek az országban kb, 9o %,-án nagyüzemi gazdálkodást folytatnak. Azért 9o % # , mert a sok félhod