MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. augusztus 24.

2/22. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-37. • 1961. augusztus 24. - Napirend: - 1. Beszámoló a politikai helyzetről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-20.

A mi feladatunk: megérttetni az emberekkel, hogy a két tábor egymásmelleit élése nem egy békében való egymásmelleit élés. Harc van, osztályharc. Az imperialisták nem akarnak belenyugodni, hogy a szocialista tábor létezik. Csak akkor lehet együtt bedében élni, ha a a kapitalista táborral szemben mindig készszenletben vagyunk, hogy mattot adjunk nekik, amennyiben ugy mozgolódnak, hogy a békét és a szocialista tábor biztonságát fenyegetnék. A békének megvannak az ' előfeltételei. Ilyenek: hogy harcoljunk érte, hogy készek legyünk megvédeni a békét. Előfeltétele, hogy a termeles és az életszínvonal emelkedjen s olyan politikát folytassunk, hogy a világon minél több barátunk legyen. Nekünk az a kötelességünk, hogy ezt az emberekkel mindenhol megértessük, szálljunk szembe az olyan hangokkal, melyek esetleges békétlenségért a szocialista tábort próbálják felelőssé"tenni. Ezt a nyugati sajtó hireszteli és jóhiszemű emberek is átveszik. Le kell szögezni, hogy a békeszerződés nem háborús cselekmény, és ha valaki háborút akar azért, mert mi békeszerződést kötünk, miféle ember az? Ezekben a fontos kérdésekben a varsói államok egységesek voltak és elhatározták, hogy végre kell hajtani és mindenki a maga területén megteszi a szükséges intézkedéseket esetleges gazdasági blokád esetén. Olyan terv van, hogy majd megfelelő előkészítés után, késő ősszel, egy békekonferenciát hivnak össze, melyben résztvesznek azok az országok is, melyek közvetlen és közvetve háborút viseltek a hitleri Németország ellen. Többek között mi is, de egy sor gyarmati ország is, mely időközben felszabadult, de gyarmati állapotban állt a hitleri Németországgal. Ezek az országok kísérletet tesznek, hogy a két Németországgal kössenek szerződést, ha ez nem megy, akkor Kelet-Németországgal kötnek szerződést. Ebben a munkában oroszlánrésze kell, hogy legyen Csehszlovákiának és Lengyelországnak, melyekét ország elsőnek esett áldozatul a hitleri Németországnak és a nemzetközi politikában nem voltak szövetségesei Németországnak. De más országok is mindent elfognak követni, hogy minél több ország ismerje el Kelet-Németországot. Hogy a nyugat mit csinál, azt majd meglátjuk. Ismétlem: a Párt vezetőinek az az álláspontja, hogy a háború lehetősége nem kizárt, de nem is valószínű. Az elvtársak tudják, hogy miért, - mert olyan erővel^rendelke-_ zik a szocialista tábor, egrészt katonai, gazdasági és erkölcsi erővel. Látják, az ENSZ-ben be-behuzogatják a nyakukat egy ilyen bizertai kérdésben és elszigetelődnek. Erőlködtek azon, hogy a Német-kérdést is odavigyék, de mégsem viszik oda, mert könnyen így járhatnak. Ilyen helyzetben háborút kezdeni - egy kicsit okos vezetők - nem szoktak. Nincsenek olyan helyzetben, hogy a háború kimenetele a részükre előnyös lesz. Mindenesetre a szocialista tábor felkészül, megteszik a szükséges intézkedéseket és együttesen megfogják védeni a szocialista tábort és minden segítséget megfogunk adni a német elvtársaknak, nogy tovább építhessék a szocializmust, még ha a nyugatiak gazdasági nehézségeket is okoznak. ' .