MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. május 4.

2/21. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-130. • 1961. május 4. - Napirend: - 1. Jelentés a téeszek 1960. évi munkájáról, az 1961. év feladatairól, valamint a pártpolitikai munka és a pártirányítás egyes kérdéseiről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-66.

.Az a nézetünk., hogy nem szabad maradni egyetlen hold föld­nek sem, ami nincs megművelve, és ez a lakosság, a falu, a pártszervezet, a tsz-ek becsületbeli ügye. Az összes kapásokat területvállalás alapján kiadjuk, ez a terv. Ez részben már megtörténtvagy a következő időkben fog megtörténni. Itt arra kell vigyázni, hogy a kukorica, cukorrépa egy élésnél a megfelelő növénysűrűséget biztosít­suk. ^Erre folyik v majd a nagy méretű propaganda, agitációs munkánk. Meg kell magyarázni az embereknek, hogy a talaj termőerejéhez mérten a növénysűrűséget hagyják meg. Pl. kukoricánál a I8.000 tőszámot. Ezt persze"eldönteni£ hogy mindenhol meglegyen, igy nem lehet, mert ez függ attól, hogy milyen a talaj állapota. Sok gyenge talajunk van s nyilvánvaló, hogy ilyen helyen a növénysürüség nem lehet olyan mérvű, mint a ja talajban. Ha jó munkával, gépi, kézi kapálással rendesen műveljük a földeket, akkor nem irreális az az elképzelés, hogy a tász.-tagok egymással, a tsz-ek, valamint a községek egymásközött versenyre lép­jenek, ^és 1 q -val a holdankénti kukorica terméshozamot növeljék. Nem kell csillagászati.számokat célul^kitűzni, mert•azt nem fogják elérni, de ha reális terveket tűznek ki célul, az járható ut lesz. Ez a mezőgazdasági verseny még nem tekint nagy múltra vissza, de bizonyos hagyománya már van. Azonban ezt a versengést sokkal általánosabbá sze retnénk tenni, mint eddig volt. El kell érni, hogy vala­mennyi tsz. páros versenyben legyen egymással, de az elnö­kök sem maradjanak el egymástól a versengésben. Nagyon so­kat várunk a fiatalokból, a KISZ-től, az asszonyoktól. Van­nak az elmúlt évekből ilyentapasztalatok, amikor a fiatalok, az asszonyok a mozgalmak élére álltak s meghozták az ereá­ményt. A másik intézkedésünk a köztes termelés megszervezésére irányul. Köztest, eddig olyan emberek termeltek, akik már évekkel ezelőtt is csinálták. Most azonoan azt szeretnénk elérni, hogy népmozgalommá fejlődnek' a köztesek, termelése a falvakban. A tsz.-tagok háztáji rolijein és a kivül ma­radt területeken is, olyan mozgalom induljon, melynek ered­ménye az lenne, hogy minél nagyobb területen termeljünk^köz­test. E aek termelési.ugy a tsz. mint annak tagjai részére is nagy haszonnal jár. Ha csak 2o.ooo holdon termelünk köz­test, az a bab esetében 2ox4oo forint, összesen 8 millió fo­rint. Ha ebből 4 millió a közösnek marad és 4 millió a ta­goké akkor sem rossz befektetés. Ezt viszont szervezni kell. Az a nézetünk, ha a háztájiban és a tsz-tagok között is meg­tudjuk szervezni a köztes termelését, ez komoly plusz bevé­tele lenne a mezőgazdaságnak. Azonoan meg kell mondani, hogy nem szabad a tsz-vezetőinek ,l szörösszivüeknek" lenni. Vannak vezetők, akik azt mondják hogy nem adnak babot a tagnak, hanem napszámot fizetnek inkább. Hát jie adjanak napszámot. 1 Abban az esetben ha a tag adja a vetőmagot, akkor 7o %-ot kell adni a tagnak és 3o % maradjon a közösnek. Ezt a kér- • dóst fontos feladatként kell napirenden tartani és olyan szervező munkát kell végezni, hogy komoly sikereket érjünk el e téren.

Next

/
Oldalképek
Tartalom