MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. május 4.

2/21. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-130. • 1961. május 4. - Napirend: - 1. Jelentés a téeszek 1960. évi munkájáról, az 1961. év feladatairól, valamint a pártpolitikai munka és a pártirányítás egyes kérdéseiről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-66.

Bem véletlenül hangsúlyozzák annyiszor azok, akik egyszer is "becsületesen kipróbálták a sulőkukorica termesztést és hatásának lehetőségeit, hogy ebben a növényben a legnagyobb lehetőség van. A silókukorica termesztést nem lehet szembeállítani a szemessel, mert arra is szükség van, de a siló tenyésztéssel a szarvasmarha tenyésztést megoldhatjuk. Silókukoricával etetve és pillangós szénával kiegészítve állithatjuk elő azt a helyzetet, hogy 4-45oo liter tejet adjanak a tehenek. Hég a 3ooo liter tejet elérni silóval, az is nagyon elősegítené a tejtermelés növelését és jövedelmezőságét. Helyesen hangzott el,hogy most a sertés-tenyésztés jövedelmezősége és az is, hogy több sertéshúst adjunk, legdöntőbben attól függ, hogy milyen mértékben tudjuk lerövidíteni a hizlalás! időt. Az, hogy ne 12-14 hónapos korban vágjuk le a disznót, anem lo-ll hónapos korban, rendkívül nagy jelentőségű. Jobban ki lehet használni a férőhelyet, kevesebb takarmány kell, stb. tehát sokkal gazdaságosabb. Most a tehenészet továbbfejlesztésének mi az alapvető kérdése, azon kivűl, hogy legyen több takarmány, hogy jövedelmezőbb legyen a szarvasmarha tenyésztés? - a tej termelés. Lehet-e ugy növelni a jövedelmezőséget, hogy növeljük a tej árát? nem lehet! Növeljük az 1 tehénre eső tejhozamot, tejtermelést. Ha el tudnánk érni, hogy egy szövetkezetben, ahol most 3ooo liter a tejtermelés, 4ooo liter legyen, ebben az esetben 25 ;£-al kevesebb tehenet kell tartani, 25 70-al kevesebb tehénnek kell takarmány, 25 ;o-al kevesebb tehén számára kell férőhelyet épiteni, 25 fo-a.1 kevesebb gondozóra van szükség és ebből a 3 adatból világosan kitűnik, az, hogy a tejtermelésben a jövedelmezőséget a tejhozamok növelése utján kell keresni. Abban az esetben, ha bőségesen tudnánk az állatok részére silót és pillangóst adni, akkor a Sooo liter tej termelése általában minden gazdaságban elérhető lenne, elérhető lenne a 4ooo literes tejtermelés. Ebben az esetben nem kell agitálni a szövetkezeteket, hogy tartsanak több tehenet, ők maguk tennének intézkedéseket a tehenészet kiszélesítésére. Ezzel kapcsolatban térek rá Pákozd elvtárs felvetésére. Örülök, hogy ezen a fórumon lehet erről beszélni. Nagyon nagy lehetőség kínálkozik ebben a tekintetben. Nem 1-2 év tapasztalata alapján állítom, hanem lo év kísérletező munkája alapján. Akik ezen a téren dolgoztunk, nagyon kritikusak voltunk azért is, hogy ne tegyük kockára a szovjet elvtársakkal a barátságot, hogy az onnan behozott állatokkal csalódjanak az emberek nálunk. lo év vizsgálata alapján merem felelősséggel kijelenteni, hogy a magyar-t árka és szimentáli keresztezése a kosztromaival nagy előnyöket jelenthet a mezőgazdasági üzemeknek. A tarka marha vegyes hasznositásu marha, tejet, hust, erőt kellett termeljen - Igáztatták a múltban. Ez a marha nagy jövedelmet tudott adni a parasztoknak akkor, amikor igázás mellett évente 15oo-16oo liter tejet és egy borjut adott. A parasztok nagy része két tehénnel művelte a földet, ilyen feltételek mellett a tehén tartása jövedelmező volt. Ma már a teheneket istállóba helyezik, nem igázzák, kész takarmányon tartjuk, elég sokba kerül l-l tehén gondozása. Ilyen feltételek mellett.alacsony termés esetén nem lesz jövedelmező a tej-termelés.