MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. május 4.

2/21. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-130. • 1961. május 4. - Napirend: - 1. Jelentés a téeszek 1960. évi munkájáról, az 1961. év feladatairól, valamint a pártpolitikai munka és a pártirányítás egyes kérdéseiről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-66.

Szerintem á feladatot megoldani csak akkor lehet, ha egységes platform, egységes cselekvés érvényesül ennek a gépezetnek minden láncszemében, amit végre kell hajtani a legközelebbi időben és távolabbi időben is ami a szocializmus építésében erre a megyére hárul. Nem ismerem részletesen ezeket a kérdéseket, de az anyagot tanul­mányozva az az érzésem, hogy itt ma a legnagyobb probléma lehet ez a kérdés. Ha itt rend lesz, rend lesz a gyenge tsz-ek-ben, ha itt nem lesz rend, ide lehet raktort, műtrágyát, vegyszert, stb. küldeni, nem lesz megoldva megfelelően a feladat. De ha ebben a kérdésben rend lesz, akkor minden traktor, amit a megye kap, min­den kg. vegyszer, stb. százszorosan hasznosul. Igy van ez egy szö­vetkezet életében, egy megye életében, de az ország életében is. ügy gondolom, hogy ennek az egészséges, egységes platformnak, cse­lekvésnek mindenekelőtt az alapvető kérdésekben kell kifejezésre jutni, mint az anyag is emliti. Pl. az anyagi Ösztönzés. Vannak, akik nem értenek egyet, hogy egyese elvtársak ugy Ítélik meg, hogy tul előnyös a tsz. tagok számára. Hát mi azt akarjuk, hogy le­rongyolódjanak a tsz. tagok? Tudnak-e ellenkező tételt mutatni, hogy ahol a tsz. tagok jól járnak, ott jól jár-e az ország? És viszonyitva: ahol nem jár jól a tag, ott nem jár jól az ország, stb. Tudomásul kell venni, a KB. a Pol.Bizottság számtalanszor hangsú­lyozta, hogy az anyagi ösztönzés elve kommunista elv, szocialista elv, a szocializmus irányában ható elv. Ha figyelemmel kisérték a Szovjetunió KB. plénumának ülésit, Hruscsov elvtárs beszélt az anyagi érdekeltségről, hogy az mit jelent a kommunista társadalom építésében. Ez nem jelenti azt, hogy elhanyagolhatjuk a tudatos elem szerepét és ahol csak ezt csinálják, ugyanolyan hiba, mintha csak a másik oldalra alapozna. ügy gondolom, hogy ha a szeméIJt-anyagi érdekeltség biztositva van a tsz-ben /beszéltek róla a hozzászólók is/ ott megy a kukorica­kapálás és a föld megfelelő müvelése, és akkor a gépet oda lehet adni, ahol szükség van rá. /Gondolom, hogy a zsámbéki tsz. elnök elvtárs a jő kapcsolata révén és nem a tanács kiutalása alapján szerezte meg a gépet/. Azt akarom hangsúlyozni, hogy ebben a fontos elvben nem lehet nézetkülönbség. Azt jelenti ez, hogy Pestmegyében ugyanazt az anyagi érdekeltségi formát kell alkalmazni, mint más megyében, wagy egyik tszben ugyanazt kötelező alkalmazni, mint a másikban? El tudok képzelni olyant, hogy van szövetkezet, mely évek Óta a si­ma munkaegység alapján dolgozik és nem cseréli fel semmi mással, mert az náluk beíált, megalapozták vele a gazdaságot, stb. Ott miért kellene változtatni? Az anyagi érdekeltségnek különböző for­mái vannak. Van munkaegység, plussz a megtermelt mennyiségen felül /az előirt terven felül/ prémium, stb. Ne szabjuk meg, hogy milyen formát alkalmazzanak, de irányit3uk és ugy irányit3uk, hogy a sze­mélyes anyagi érdekeltség ne a közös vagyon és az állam erősödése ellen hasson, szolgálja a szoc. viszonyok erőteljes fejlődésé^ is. Ha megteremtettük az összhangot, akkor miért félünk attól, hogy egy Teálisan megtervezett kukorica termesnél, a jól dolgozó tsz. tag 4 q. plmssz kukoricát kapjon? Ezzel használtunk a közösnek ás ugyanakkor megerősítettük a szövetkezeti tagnak a szövetkezetben vetett hitét. S hitet nem lehet megerősíteni 4.5o ft. -os munka­egység értékkel. Ezt egy olyan színvonalú jövedelemmel lehet meg­erősíteni, amely megfelelő jövedelmet biztosit a számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom