MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. május 4.

2/21. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-130. • 1961. május 4. - Napirend: - 1. Jelentés a téeszek 1960. évi munkájáról, az 1961. év feladatairól, valamint a pártpolitikai munka és a pártirányítás egyes kérdéseiről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-66.

Babinszki elvtárs; Ceglédi járási titkár. A jelentést jónak tartom, tartalmával egyetértek és ahogy ismerem a járási elvtársak véleményét ök is egyetértenek. Szeretnék hozzászólni néhány általános kérdéssel kapcsolatban, ilyen az 1961 évi 1 hónapos tsz. elnöki tanfolyamok kihatásának kérdése. A járás területén a párt, a tanács kapcsolata véleményem szerint jó. A tanácsnál dolgozó elvtársak személyek szerint is rendesek, de ugy az átszervezés, mint az azt követő időszakban mégis a tanács dolgozóit ugy kellett a tüzvonalba bele vinni. Ezt nem személyeskedés képpen vetem fel - voltak olyan elgtérsak is, akik nagyon derekasan haröoltak. Azonban 1961-ben a tsz. elnökképző tanfolyamokon olyan néhány előadást kaptak, hogy azt a következtetést vonták le, hogy a járási vezetés az első számú ellenséget jelenti. Ezek után az előadások utan a járási tanácstól kellett félteni a termelő szövetkezeteket. A járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője, aki igen rendes, jól dolgozik a tanfolyam után tartott értekezleten majdhogynem bocsánatot kért a tsz. elnököktől, ha talán a tervkészítésnél jobban beavatkoztak, vagy segitették. És ezt olyan körülmények között teszi az elvtárs, amikor a járás területén a megadott irányszámokat nem hozták vissza, /burgonya 5oo, napraforgó 4oo, kukorica 5 ezer-el kevesebb/ Véleményem szerint ezzel nem segítik elő a tervgazdálkodást és a termelőszövetkezet megszilárdítását. Ilyen körülmények között a járási bizottság is kénytelen a mezőgazdasági munkákat szervezni, ellenőrizni a munka végzését. Holott ilyen munkát jobb lenne nem nekünk végezni. Bosszantó még az, hogy az egység akinek végeznie kellene végig nézik, hogy mi dolgozunk és bírálják, ha hibát követünk el. Mind ehhez hozzájárul még az, hogy a járási tanács mezőgazdasági osztálya nincs megfelelően meg erősitve, de ugy tudom ez most folyamatban van és helyes lenne ha minél előbb megtörténne. A községi tanácsok most kezdenek a termelőszövetkezetek felé fordulni és sok egyéb kérdésben a járási bizottság kényszerült túlzottan operátiven beavatkozni. A másik probléma, birálnak bennünket felső szakvonalon, hogy olyan kérdésekben hozunk döntést amelyek minisztériumi szintre tartoznak. Tény, hogy általában egy néhány olyan vonatkozású kérdés felmerül, ami nem tür halasztást, és ha nincs minisztériumi gyakorlat, ak^or helyben kell gyakorlatot kialakítani. Jó lenne ha egyes esetekben intézkedések születénenek és ne pedig hatásköri vita. A ceglédi járás termelőszövetkezeteinek fele 2o Frt. alatti munkaegységgel zárult és a járás szerint a helyi 25,49 Frt-al. Mióta a járásnál vagyok és felmértük a helyzetet látom, hogy megegyezik a jelentésben felvetettek, illetve az indoklás mindenképpen áll a járásra. A szervezésnél, illetve annak befej eztével az egyes termelőszövetkezetek kialátitásánál a területi adott ságokatnem vették kellden figyelembe. Pld. a Törteli Tsz. 7o %-a futóhomok, 3o % egyéb homok, raig a mellette lévő terület jó minőségű fekete föld. Az ilyen kérdéseket véleményem szerint vagy egyesítéssel, vagy más uton rendezni kell ősszel, hogy jövőre ez a probléma ne terheljen bennünket. Az elmondottak mellett a gyenge termelőszövetkezeteknek fő forrása a gyenge vezetés. Mosfe, hogy az egész ország át van