MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. május 4.
2/21. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-130. • 1961. május 4. - Napirend: - 1. Jelentés a téeszek 1960. évi munkájáról, az 1961. év feladatairól, valamint a pártpolitikai munka és a pártirányítás egyes kérdéseiről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-66.
Virágh Árpád elvtárs, a gödöllői Agráregyetem Pártbizottságának titkára: Tisztelt pártbizottsági ülés! A Végrehajtó Bizottság által kószitett jelentést ós Király elvtárs tájékoztatóját megfelelőnek tartom, elfogadom. Egy-két kérdést szeretnénk hozzáfüzyíni a. tájékoztató alapján; és az anyag tanulmányozása során felvetődött problémákról: Az anyag a 6. oldalon taglalja, illetve megállapitja,hogy a pártértekezlet határozata az egy kh-ra eső bruttó termelési értékre vonatkozóan, reális voltMegállapitja az anyag azt is, hogy a mult óv 11.25-i pártbizottsági ülés határozata, amely a bruttó termelési értéket egy kh-ra 4-45oo Ft-ban állapitottá meg, nem volt kellően megalapozva. Véleményem szerint erre a megállapításra ma nincs szükség. Mert a felfejlesztés előtt ez a célkitűzés helyes volt, huzó hatású volt.Még ha nem értük el, akkor sem szabad erről lemondanunk, azért nem szabad, hogy ösztönözzük a tsz-cket, hogy ezt a termelési értéket megvalósítsák. Ez az egyik kérdés. A másik: Nagyon helyes az, hogy nem lehet sablonosán vetiteni valamennyi tsz-re, hanem tsz.énként kell vizsgálni a problémát, vagyis, hogy milyen tsz-ben konkrétan mekkora legyen a célkitűzés. A másik dolog: A 7. oldalon a termésátlagok felsorolásánál 2 szembetűnő dolog van. Az egyik, hogy a burgonya termésátlaga a tervezettnél mintegy 37 q-val kevesebb volt, ami azt jelenti, hogy az 5o $-át sem érte el. Másrészt 25,8 q-val kevesebb volt, mint az 1959-es, 1958-as tényleges átlagtermés. Kukoricánál 4,5 q-val kevesebb, illetve 4,7 qéával az. 1959. évivel szemben. Tekintve, hogy ennek a két növénynek a termelése a legproblematikusabb, ezzel a kérdéssel foglalkozom. A burgonyával kapcsolatban: az anyag megállapítja, hogy első és alapvető feladat - a talajerő ós a művelés mellett -, hogy megfelelő mennyiségű vetőgumó jusson a földbe. De a probléma a burgonya termesztésénél véleményem szerint nemcsak ott adódik - ós a tsz-ek számára nem ez jelenti a legnagyobb nehézséget -, hanem az, hogy gondo s további növényápolási munkák ellátása mellett számolnunk kell reálisan a megyében és egyes járásokban a borgonyabogár-fertőzöttséggrel, ós előfordulhat,hogy a burgonyabogár ugy tönkreteszi a vetéseket, hogy a ráforditás sem lesz kifizető. Felhivom a figyelmet, hogy már most, ezekheh a napokban, hetekben - mivel az időjárás két-három héttel előbbre van - meg kell szervezni a védekezést, Gondolom, az a része már megoldott, ho c y a tsz egyhelyre tömöritette a burgonyavetést. Ebből a szepontból felüi kell vizsgálni a Pest megyei Növényvédő Gépállomás helyzetét és lehetőségeit. A tsz-ek többé-kevésbbó nem tudják megoldani saját erőből.Itt nagy területen más megoldás nincs, mint gégi védekezést bevezetni. Akár tizezer iskolásgyereket is kiküldhetünk a burgonyaföldre,hogy szedjék a bogarat,nem lehet megoldani, mert annyira elszaporodott. Biztositani kell minden körülmények között a meglévő vetések védelmét.
