MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. május 4.

2/21. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-130. • 1961. május 4. - Napirend: - 1. Jelentés a téeszek 1960. évi munkájáról, az 1961. év feladatairól, valamint a pártpolitikai munka és a pártirányítás egyes kérdéseiről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-66.

Gál elvtárs hozzászólásának folytatása: Olyan probléma is van, - amellett, hogy nincs megfelelő mennyiségben számosállat, még a meglévő trágya sem kapja meg a szükséges kezelést. Ugyancsak az állatállományból a tsz-ek részére jutó értékek, jövedelem terén nagy szélsőségek vannak. Egyes szövetkezetekben szinte ijesztő eredmények. Pl. az aszódi "Aranykalász" tsz. 1 tehén évi tejhozama 524o liter, ugyanakkor a magiód1 "Micsurin" tsz-nél 26oo liter, de van olyan tsz. is, ahol 15oo liter az évi tejhozama egy tehénnek. Ha csak 3ooo literes átlagot lehetne elérni, az már országos viszonylatban is nagy eredmény. feladat: szövetkezetenként- külön küiön kell megkeresni a problémát, és megoldáshoz ott kell segítséget nyújtani. DE meg kell tanitani a tsz. vezetőket, meg kell ismertetni velük a gazdálkodást, az egész területen lévő gazdálkodási módszereket, helyzetet. Hiába megyek ki egy tsz-be és elmondom nekik, hogy milyen gazember a kulák,, meg az imperialisták, stb., ott a helyzeten nem tudtam változtatni. El kell érni, hogy a tsz. vezető nagyon alaposan ismerje meg a területét. Ez egy nagyon sürgős, halaszthatatlan dolog, nem lehet éveket várni vele, mert hallatlan veszteségeket jelent. Tejhozam növelése, sertésállomány szaporítása terén a következő a helyzet a járásban: A megye által kiadott évi terveket májusig sertésből 80 $ra, szarvasmarha állománynál 89 $-ra állunk. Minden tsz-ben igyekeztünk a tervet teljesiteni, év végére mindenütt elérjük a loo $-ot, vagy annál magasabbat. De van olyan kihasználatlan lehetőség, amivel néhány hónap alatt sok hust lehet termelni, pl* a turai tsz-ben az agronómus elmondta, hogy igen hasznos a pecsenyekacsa nevelés. Elmondta, hogy loooo db. pecsenyekacsát neveltek fel 8-I0 hét~alatt, 2o.ooo kh. hust állítottak elő. Ha minden szövetkezet csak 4-5.000 kg. pecsenyekacsát nevel, ez országos viszonylatban óriási jelentőségű. De ennek vannak olyan oldalai, hogy takarmány, stb. szükséglet. Baromfitenyésztés: ez egy régi, megszokott gazdasági dolog, minden községben folytatták* Ott van pl* a liba tenyésztés. Azelőtt szinte nem volt olyan gyerek a faluban, aki nem legeltetett volna a mezőn, meg a legelőn libát. Mire jött az ősz - análküT, hogy a gazda a raktárban tárolt szemhez nyúlt volna, megnőttek a libák, lehetett hízóba fogni. Most még nagyobb lehetőségek vannak a szövetkezeteken belül, csak nem használjuk ki eléggé. Ugy tekintjük e kérdést, mint valami megoldhatatlan dolgot, holott hosszú évek alatt ez nem volt probléma, legeltették a gyerekek a libákat a tarlón. Másik, amiről szintén szeretnék beszélni, a növényápolások kérdése: Mult évben a nyári időszakban elég bőven kaptunk esőt és ha gyengébben voltak a növényápolási munkák elvégezve, de valami termés mégis volt. Gondolkodnunk kell azon, hogy lehet aszályosabb nyár és ha ugyanolyan talajmüvélést kapnak a kapások, mint eddig, akkor a. terméshozam katasztrofálisan kevés lesz. Kekünk fel kell készülni egy száraz nyárra és ha most tavasszal nem adjuk meg időben a növényeknek az ápolást, nem tudja a növény a gyökereit mélyre leengedni, akkor a szárazság miatt a növény elszárad és lesz egy gyenge termés.