MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. november 25.
2/19. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-65. • 1960. november 25. - Napirend: - 1. A téesz-mozgalom helyzetének és a mezőgazdaság fejlesztésével, illetve szocialista átszervezésével kapcsolatos feladatok megvitatása. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-39.
K.Na^y Sándor elvtárs:, F öldművelésügyi Minisztérium. Pártunk Központi Bizottság október 29-i határozata, amely kimondja, hogy be kell fejezni a mazőgazdsság átszervezését, jelentős abból a szempontból, hogy a történeti munkát, amit Pártunk VII.Kongresszusa kitűzött végre hajtjuk. Ha mi nem mennénk előre és nem . fejeznénk be az átszervezést az csak nyilván a mi meglévő nehézségeinket fokozná, ezért határozott igy a K.B. Ennek a végrehajtására kedvező a politikai helyzet, mert a Párt iránti bizalom meg van, de számolni kell a nehézségekkel is. Világos, hogy ez* feladat végrehajtásával a régi tsz-ek nagymértékben megszilárdulnak, a tagság munkakedve növekedni fog, mert megszűnik a visszakacsingatás. A Párt és a Kormány tekintélye emelkedni fog. Nekünk - a;é párt és az állami szerveknek be kell tartani és be kell tartatni a mpködés legalapvetőbb elveit, ügy kell velük foglalkoznik hogy a termelőszövetkezeti tagság magáénak érezze a tsz. minden gondját. Ellenkező esetben nem érzi magáénak a gazdaságot, a termelőszövetkezet problémáit, kedvezőtlenül fog kihatni az egész tsz. tagság életére és nem lesz képes a nagyüzemi gazdálkodást megoldani. Sokszor előfordul, hogy nem ugy avatkozunk be mint ahogy kellene. Helyenként jó elgondolásokat nem jó vezetnek be, nem elég magasszintü a beavatkozásunk, ez összefügg a munka színvonalával is. A termelőszövetkezeti demokráciát be kell tartani és tart)Jattni, mert az állam érdekeit szemelőtt kell tartani és ugy, hogy a termelő szövetkezet érdeke ne szenvedjen csorbát. A másik probléma az anyagi érdekeltség problémája. A termelőszövetkezetnek, mint üzemnek kétségkivül vannak bizonyos problémái ár és egyéb, valamint a taz. tagság érdekeltségével kapcsolatban. A mi árrendszerünk a régi kisparaszti gazdálkodásnak felel meg, igy ezen változtatásokat fogunk eszközölni, ez a munka már meg is indult. Ellenben nem felel meg a valóságnak az amit Rakusz elvtárs mondott, hogy a tsz. a burgonyánál ráfizet, ki lett mutatva, hogy van egy kis tiszta haszon is. Ezt nem lehet önmagában nézni, egy termelési ágnál az állattenyésztés és a növénytermelés vonatkozásában kell a kérdést mérlegelni. Ha alaposabban megnézzük és figyelembe vesszük a 3oo4-es rendeletet,xkkme a kettőt összevetjük, akkor a tsz. járna rosszabbul, mert többet kap az államtól. Nem csak egyoldalúan kell nézni a dolgot. Ezt a kérdést ugy lehet felvetni, hogy a dolgozó parasztságunk, amelyik sok segitséget kapott - évenként 7-8 milliárd Frt-ot - állami támogatás cimén, mostmár a
