MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. november 25.

2/19. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-65. • 1960. november 25. - Napirend: - 1. A téesz-mozgalom helyzetének és a mezőgazdaság fejlesztésével, illetve szocialista átszervezésével kapcsolatos feladatok megvitatása. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-39.

Sozsó_Aridrás_elvtárs_/Ürom TSZ. elnök./ Hozzászólásában a termelőszövetkezetek megszilárdítá­sával foglalkozik. Az a nézete, hogy a szövetkezetek­ben, illetve a vezetőinél, de felsoob szinten sem győ- ' zőtt az a gondolat, hogy a szövetkezetekben az egyéni­területek kiosztása igen célszerű.. Ezt gyakorlati ta­pasztalatból mondja. Hl'elyesnek tartja bérezéssel kap­csolatos tol tát. Helyes, ho^y a szövetkezeti tagok vá­lasszák meg a megfelelő bérezési formát. Példát mond a szövetkezetekről, ahol 42 felé volt osztva a növények ápolása, betakarítása, stb. Volt olyan °et, fogy 42 helyett voltak llo-llo-en akik dolgoztai. Halak nem tö­rekednek a vezetők, hogy hangsnlyózzák a családtagok be­vonását. Olyan nézet alakult ki, hogy ha a családtagok bevonásáról beszéltek, akkor veszekedtek érte. A terület­kimérés után, amikor az egyik tag látta, hogy a másik előbbre ment, akkor már a"családtagok önmaguktól is reszt­vettek a szövetkezet munkájába, mert a tsz. tag, nem bir­ta elviseln;, hogy a társa előrébb legyene haladva amun­kával mint 0, igy ő maga vonta be családját a munkába. Elmondja, hogy a szövetkezetükben a;tagoknak 7o-75 kapott prémiumot" kukoricában, általában 4-5 q-át. Ugyan­akk9r a tagok többsége burgonyából és takarmány répából is kapott prémiumot. Elmondja, hogy amikor ilyen helyesen bevált módszerek vannak, mégis akadnak olyan szövetkezetek, ahol harma­dában ültették illetve művelték a kukoricát. Ugyanis ugy dolgozták ki a terveket és a munkaegységet hogy az oápiron munkaegység elszámolásként szerepel'a termények kiadása, ugyanakkor a tengerinek az elszámolása kakor! cában történik. Ezzel lényegében harmados művelést haj­tottak végre. Elmondása szerint a tavasszal és a tél végén igen ita­tott kérdés volt ezeknek a helyesebb módszereknek a be­vezetése. Náluk is volt a szövetkezetben vitatva de sajnos nem kellő fokon. Erre a beszám'oló is utalt. Köz­vetlenül a tagság elé került'elfogadás céljából, de sem a szövetkezet vezetősége, sem a partszervezet nem foglal­kozott azzal a kérdései, hogy a lövedelemezősége beve­zessék, Így a közgyűlés elé kerülve azt a közgyűlés nem fogadta el. Ebből aztán igen sok hátrányt szenvedett a tagság beesületesen dolgozó része. Példát mond el, mely szerint egyik tag 9 q-át termelt 4oo négyszögölön, a má­sik 4o-5o kilót, ugyanazon a területen. Mindkét tagnak egyforma munkaegység járt. Mindezeket összevéve Játni kell, hogy milyen igazságta­lan dolog ez. Elmondja, hogy a tsz-ük vezetősége azt tűzte célul ki, hogy ezeket a'tapasztalatokat olyan érvként használják fel, amivel szeretnék a tagságot meggyőzni arról, ho:y leghelye­sebb módszer, na az eredményességi munkaegységet' vezetik be. Nyilvánvaló akkor ilyen igazságtalanságok nem"lesznes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom