MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. október 31.
2/18. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-59. • 1960. október 31. - Napirend: - 1. A PB határozata a népgazdasági helyzetről. A gazdaságszervező és a pártpolitikai munka megjavításáról szóló beszámoló megvitatása. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-55.
'* 0o oo r>2 Horváth elvtárs: Az 1959*és 196o. év első félevében a megye iparában foglalkoztatótbak létszáma 52oo fővel növekedett.Ezen belül a munkáslétszám 4o92 fővel. Ennek és a 3,8 %-os béremelés következtében ez az üzem olyan volt, bogy másfél év alatt közel 50 millió Ft-tal fizettünk ki több bért, mint ami feibéblenül szükséges lebb fcólna, ahhoz, bogy azt a mennyiséget megtermeljük. Ez az 50 millió Ft csak konkreb és közveblen bérkiadás. Mindenki tudja, bogy 52oo dolgozó beállibáöa másik 30 millió különböző olyan terhekkel jár, amiket az állam vállal. Ez növelte a vásárló erőt, anélkül, bogy megfelelő übemben növekedett volna az árutermelés. Az egyik anyag tárgyalásakor viba merülb fel,bogy ba gyorsabban nő a termelési érték, mint a kifizetett bér, akkor milyen pr^obléiá van? Elvtársak, a bér a növekedésnek legfeljebb 25~3o %-át teheti ki.mert a kibővített árutermeléshez ujabb berendezésekre van szükség, amortizáció és egyéb teher következbében a termelési értéknek csak kisebb részéb lebeb bérben kifizebni, különben feléljük a meglévőb. Az az arány, ami a termelés növekedésében és a termelékenység növekedésében mutatkozik, nem Jó, helytelen arány Ami az 5 éves tervben növekedés lesz a megtermelt termékek mennyiségében, annak 2/3-ad részét termelékenységből kell adni. Csehszlovákia ban, NDK-ban és más népi demokratikus országban ennél jobb eredménye ket értek el. Ha mi a termelés növekedését illetően együtt baladunk a szocialista országokkai, a termelékenység, az egy főre eső termelés növekedésében le vagyunk maradva és ez bizonyos gazdasági feszültségekhez vezeb, amit fel kell számolnunk. 1959» elejétől mostanáig, kb. szeptemben végéig a termelés 26 ^-kal, a vásárló erő 21 %-kal növekedett. Itb semmi sem maradb a terme 15erok bővitésére, Külön növelte a vásárlóerőt a túlórák indokiatlanul magas felhasználása, bullépése. 1959-ben a megyében 833.ooo bulóra volt engedélyezve, ezt l,4lo.ooo~re teljesítet bük, tehát 169%-ra, Ez sem hoz semmi jót. 196o. első félévére engedélyezett túlóra 263»ooo, a tényleges felhasználás 417.000, ez ismét 185 %~ra való "túlteljesítés". Igaz, hogy az i,4oo.ooo-rel szemben a 4lo.ooo nagyon komoly csökkenésé jelent. Lényegében ez a gazdálkodás raegjavulásáb jeienbi,mégis a túlóráknak az engedélyezettjéének nagy módon való túlteljesítése nem jó, mert a bulórék megállapibásánái budomyányos felmerés történt és ebhez ragaszkodnunk kellett volna. Hogy az életszínvonal hogyan emelkedett, arra jó példa , jó mutatószám a takarékbetétek növekedése. 1958-ban 66 millió Ft volt a takarékbetét. L959-ben 11? millió Ft, és 1960. IX.Jo-igL/3/* év/ 13q millió Vff vagyis ag 1958- egész évi betáténekv^BttJua* évaek a báromnegy-eée a négyszeresét produkálja. Ezek a szamok megcáfolják, amit egyesek mondanak, bogy nem növekedett megfelelő ütemben az életszínvonal. A takarékba bebb- pénz feltétlenül az életszínvonal növekedését jelzi. Ha az ember kuporgat, azt azért teszi, mert van miből, bővíteni akarja a háztáji gazdaságát, vagy az ipari munkások a lakásuk szépítésére takarékoskodnak. Nem állnak rendelkezésemre számok, de meglepődnénk, ha az 1953* évi számokkal ösz» szebasonlitanánk. A takarékbetétek mellett nézzük meg az eladott áruk mennyiségét a megyében. 1957-ben 2.469 millió, 1958-ban ennek lo4 %~a, 1959-ben 115 %-a, I960. első negyeédveb pedig 122 %-a. 'léhát a megyei dolgozók 1957-hez viszonyítva 22,2 %-kal növelték vásárlásukat, s ez a takarékbetétek nélkül is, egymagában is már az életszínvonal növekedését jelenti.
