MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. október 31.

2/18. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-59. • 1960. október 31. - Napirend: - 1. A PB határozata a népgazdasági helyzetről. A gazdaságszervező és a pártpolitikai munka megjavításáról szóló beszámoló megvitatása. - - Határozat. 56-59.

az 1961. évi termelékenységi és létszám-előirányzatait, és — gazdasági főhatóságának irányításával — szükség szerint módosítsa. A módosításokat úgy kell végrehajtani, hogy a termelés évi üteme egyetlen vállalatnál se csökkenjen, sőt egyes termékek termelését magasabban kety előirányozni. Növelni kell a termelést mindenekelőtt a kivitelre szánt gépek, műszerek, könnyű- és élelmiszeripari termékek, valamint a termelés műszaki színvonalát emelő, nagyteljesítményű szerszámgépek, műszerek és egyes vegyipari termékek területén. Nagy gondot kell fordítani az építőanyagok, elsősorban a cement és az előregyártott épületelemek termelésének növelésére. A termelés és a termelékenység emelését úgy kell végrehajtani, hogy ugyanakkor javuljon a termékek minősége, csökkenjen a selejt, a gyártmányok korszerűsége, önköltsége és formája pedig megfeleljen a világpiac követelményeinek. 2. Külön meg kell vizsgálni megyénk üzemeiben az export-termelés helyzetét. Törekedni kell az exporttervek maradéktalan teljesítésére és túlteljesítésére. 3. Minden vállalatnál biztosítani kell, hogy legkésőbb az 1961. évben vizsgálják felül, illetve készítsék el a termelés, a termelékenység és a létszám tervezésének alapját képező gyártmány - normaidőszükségletek, a gyártmányokra ténylegesen ráfordított munkaórák és a veszteségidők kimutatását. Ennek alapján a vállalatok párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetői negyedévenként tanulmányozzák a veszteségidők csökkentésének lehetőségeit és tegyenek intézkedéseket a munkaszervezés, az anyagellátás és a munkafegyelem lazaságainak felszámolására. Az egyes helyeken felmerülő többletmunkát az adminisztratív dolgozók munkájának jobb megszervezésével kell biztosítani. 4. A normahelyzet javításával párhuzamosan vállalatonként felül kell vizsgálni a plafonos bérrendszerek alkalmazását. Megszüntetésükre intézkedéseket kell tenni mindenütt, ahol a plafonos bérformák csak a biztonságos bérgazdálkodás miatt kerültek alkalmazásra. Az ilyen típusú bérformák, előírások fenntartása csak ott indokolt, ahol nagy minőségi követelmények vannak, vagy ahol a technológiai fegyelem betartását más úton nem lehet biztosítani. a) Már az 1960. év hátralévő részében el kell kezdeni, illetve folytatni kell a laza normák felszámolását, a legfejlettebb gyártástechnológiák előírása és az időmérések alapján, azokon a helyeken is, ahol a munkások már eddig is normaidő-felajánlásokat ^ettek. b) A normarendezéseket a vállalatok a szakszervezeti bizottságokkal egyetértésben végezzék. c) Minden üzemben törekedni kell a teljesítménybérben és azon belül a műszaki normával dolgozó munkások számának növelésére. Megyei szinten jelenleg a munkások *56%-a dolgozik teljesítménybérben. El kell érni, hogy 1961 végére ez az arány mintegy 65%-os legyen. A teljesítménybérben dolgozó munkásoknak csupán 41%-a dolgozik a termelékenység emelését legjobban segítő műszaki normával. Törekedni kell arra, hogy a műszaki normával dolgozó munkások számát — a teljesítménybérben dolgozókon belül — 1961 végére lehetőleg 65—70%-ra növeljük. d) Felül kell vizsgálni az érvényben lévő műszaki normákat is abból a szempontból, hogy azok mennyiben felelnek meg a korszerű technikai és technológiai követelményeknek, alkalmasak-e a termelékenység emelésének hatékony elősegítésére. e) A munkatermelékenység fokozása érdekében már 1961-ben nagyobb mértékben kell felhasználni az anyagi ösztönzés (prémium, nyereségrészesedés, jutalom) lehetőségeit. Az anyagmentes mutatók javításának ösztönzésére is megfelelően törekedni kell. f) Tekintve, hogy a normával foglalkozó dolgozók munkája túlnyomórészt politikai munka és nagy szakmai hozzáértést követel, felül kell vizsgálni a meglévő normás apparátus politikai és szakmai felkészültségét, és biztosítani kell, hogy ezen a területen olyan emberek dolgozzanak, akik tisztában vannak a normák pplitikai jelentőségével és képesek arra, hogy a párt politikájának szellemében végezzék munkájukat. Azoknál a vállalatoknál, ahol nincsenek normások és a normákat a művezetők tapasztalatok alapján szabják meg, még ez évben be kell állítani a fenti követelményeknek megfelelő normást. A fenti feladatokat legkésőbb 1961 közepére minden vállalatnál végre kell hajtani. 5. A laza normák felszámolása nem jelent általános normarendezést, csupán azt jelenti, hogy érvényt kell szerezni az idevonatkozó kormányhatározatnak, amely kimondja, hogy minden esetben, amikor a munkafeltételekben bármily változás állott be — akkor is, ha sok apró változás együttes hatásáról, vagy a begyakoroltság nagyfokú emeléséről van szó —, a változásokat a munkanormákon is keresztül kell vezetni. Ebből származik, hogy a normák átlagos teljesítésének nem szabad messze elszakadni a 100%-tól. A keresetek emelkedésének általában nem a normák túlteljesítéséből, hanem a tarifák időnkénti emeléséből kell származnia. A laza normák felszámolásának nem a keresetek csökkentése a célja, hanem a termelékenység emelése. Tehát az új normáknak megfelelően, olyanoknak kell lenniök, hogy a dolgozók az eddiginél magasabb teljesítménnyel elérhessék a régi norma megállapításakor elért kereseteket. 6. Minden üzem törekedjen arra, hogy a termelés szervezetlenségéből származó tálórafelhasználást a lehető legminimálisabbra csökkentse. El kell ítélni azt az álláspontot, amely a túlórakereseteket fizetés-kiegészítésnek tekinti. Ugyancsak el kell ítélni a népgazdaság érdekeivel és a párt erkölcsi normáival szembenálló olyan álláspontot, amely elfogadhatónak tartja alacsony bérű, fölösleges munkaerők felvételét csupán azért, hogy az utánuk kapott átlagbér és a felvett dolgozók