MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. október 31.

2/18. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-59. • 1960. október 31. - Napirend: - 1. A PB határozata a népgazdasági helyzetről. A gazdaságszervező és a pártpolitikai munka megjavításáról szóló beszámoló megvitatása. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-55.

Felül kell vizsgálni az adminisztratív munkaerők arány-számát is. Itt is nagyon különböző számok vannak a megyében, 1958-ban megyei szinten loo főre esett 8.9 %• adminisztratív, 1959-ben 8,6 %., és 196o. első felében növekedett 8.7 %~ra. A megyei átlagoktól nagyon komoly eltérések vannak, pl. a budai malomiparnál 15,2 %, Tejiparnál 13,9, Széfi-nél lo,9 %, Gödöllői Gépgyárnál lo,3 %. stb. Az ilyen általánosítások néha igazságtalanok, mert egyik-másik vállalat nak, gyárnak, stb. sok telepe van, ott külön kell foglalkoztatni adminisztratív, ill. nem termelő munkát végző embereket, azonban az ilyen nagy eltérések semmivel sem indokolhatók. Vannak Jó példák is, pl. a pilisi Szénbányánál 2,5 %, Téglagyárnál 4,1 % Nagykőrösi Konzerv-gyárnál 4,3 %, stb. Meg énk üzemeiben a termelő és a nem termelő munkát végzők arányszáma átlagosan megyeileg: 1 1958-ban 29,4- fő esett loo termelőemunkásra, 1959-ben 29,9 l$6o-ban 29,2 Megállapíthatjuk, hogy ez az arány nem jó. Felül kell vizsgálni, főleg ott, ahol ezeken a %-. magasabb, csökkenteni kell, mert a termelékenységi mutatóknál nem csak azt kell figyelemb •venni, hogy a gépnél dolgozó munkás intenzitása mennyivel növekedett, A nem termelő dolgozók a gyár egészének a térmeiékenységim mutatószámát, lerontja, .Egy pár szót a mezőgazdaságról: 1959 őszén és 196o. tavaszán közel 300.000 holdat vittek be a parasztok, a tsz-ek-be, ez közel hatszorosa annak

? ami benn volt, A mi termelőszövetkezeteink a 300,000 kh-al lényegeben ebben az évben kezdtek dolgozni. A többszörösére növekedett holdak &s tagok száma. Ennek következtében bizonyos pozitiv és negativ jelenségek mutatkoznak. Pozitív, hogy a megye földjének a fele a termelőszövetkezetekben van és meg van egy.objektív előfeltétel ott, hogy a nagyüzemet megszervezzük, Pozitiv az is, hogy a megye tanácsi szántóterületének 5o %-a, £eiöxeác±Ó3B kenyér és takarmány gabona felvásárlás szempontjából a 7o-75 '%-a tartozik tsz-ek-hez. Ez azt bizonyltja, hogy az átszervezés után a megye és az ország kenyér gondjai megjavulnak, Negativ, hogy a hus termékeknek 2o-22 %,-át adja az 5o %. terület. Ez bizonyos objektív nehézségekből adódik: hogy a kis parasztoknál a termelő erőket megoKGJbaÉ megszüntették, még a nagyüzem nem alakult ki, - de ez az arány nem indokolt, ugy hogy ezen a területen is sok tennivaló van. Állami gazdaságaink viszonylag elég jól gazdálkodnak. Mivel itt van néhány AG. igazgató elvtárs is, pari számot elmondok, nehogy elbizakodgasstc va menjenek el. Eléősorban a termelés költáégeit illetően: még az 1959-es számokat 'tudom mondani, miután az 196o-as még HáKCZcfedxftrHfeunkbxnx nem áll rendelkezésünkre: kenyérgabona q-kénti átlag költsége - bár a gépesítési fok kétszerese acáex«EfcHá± mint a Tsz-ek-nél - 2oo Ft. ezen belül van 115 ft-os és 288 Ft-os költség. Pl. Cifrakerti ÁG. 15o, Dánosi ÁG. 2o9, stb.