MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. február 25.

2/15. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-84. • 1960. február 25. - Napirend: - 1. Az 1959. évi mezőgazdasági munka értékelése. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-39.

00 0296 A felnőtt marha szerződés terén sem kielégitő az eredmény. Egyéni termelők vonalán leállítottuk ezt az akciót. A;tsz­ek nem szerződték le és várakozási állásponton vannak, pe­dig felnőtt marhát eleget hajtottak össze. Meg lenne a feltétel, hogy bizonyos hizlalási szerződést kös­sünk. A Tanáccsal megegyezésre jutottunk, hogy egy héten be­lül leszerződtetjük.Ha máskép nem megy, akkor a háztáji gaz­daságból is engedjük. Mint ahogy a munkaegység elszámolásra helyes módszert dolgoz­tunk ki,helyesen felvetődtek átmeneti forrnájó szerződések ar­ra az időre, mig a nagyüzmei állattartást nem tudjuk kellő­képen kialakítani, ugy, hogy a háztáji gazdaságban is támo-r gassák a tsz-ek az állattartást marhánál és sertésnél, ameny­nyiben az állammal szerződést kötnek. Itt nincs egységes álláspont .Ahol erősebb a tsz-j- ott ezt kifejezetten tiltják. Ahol gyengébb a tsz-ott támogatják a háztáji állattartást. De mivel a megyei parasztság nem csak a falujában ismeri a helytetet, bizonytalanság van, hogy a tsz a háztáji gazdaság­ban termelt áruk értékéből milyen mennyiséget fog lecsapol­ni, érdemes-e a háztájiban hizlalni. Javasolom, hogy a Megyei Pártbizottság foglaljon e tekintetben egyöntetűen es nyiltan állást és adjon gyakorlati segítséget e téren. Még egy probléma, hogy speciális megyeié Pest megye, vagy nem? Az árutermelésről van szó. Itt az árunak kis része az^ amely az állami csatornákon keresztül jut el a fogyasztóhoz. Most a népszámlálás mutatja, hogy Pest megye az ország legnépesebb megyéje. Ha beleszámítjuk Budapest paraszti részét, akkor ez arra hivja fel a figyelmünket, hogy kötelességünk Pest megye speciális adottságait vizsgálat tárgyává tenni ? és megtalál­ni a lehetőséget arra, hogy a tsz-ek Pest megyeben elsősor­ban Nagybudapest közvetlen ellátására rendezkedjenek be.Vé ­leményünk szerint meg is lehetne találni ennek a megfelelő módját. Ez a tsz-ekben a termelési kedvük irányában hatna. A mi területünkön feltétlenül hatna az árutermelés érdekében. Amig azonban ebben ilyen állásfoglalás nem történt, addig ter­mészetesen erről nem lehet szó. Ugy érezzük, hogy az általános értekezletekről át kell térni a konkrét munkára. Ma, ha az ember kiszáll vidékre, az a jellemző, hogy egy, a tsz-ek megszilárdítása érdekében össze­hívott értekezleten vesz részt. Ma konkrétan pl. a vállalat valamennyi vezetője ilyen értekezleten vesz reszt. Cegléden voltam egy ilyen értekezleten, ahol arról volt szó, hogy a II.Rákóczi Ferenc tsz-nek átadtak egy 1200 férőhelyes hizlaldát és á tsz ezt rövid pár hónap alatt juhhodálynak alakította át, olyan városban^ ahol a tsz-ek beterveztek kb. 2 1/2 ezer hizott sertést. Nagykörösön is van 1000 fé­rőhelyes hizlalda, ott is azzal foglalkoznak, hogy átalakít­ják baromfiéinak. Mikor arról van szó, hogy az ellátásban veszély fenyeget, el kell Ítélni az ilyen dolgokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom