MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. február 25.

2/15. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-84. • 1960. február 25. - Napirend: - 1. Az 1959. évi mezőgazdasági munka értékelése. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-39.

Szabó La.jos elvtárs Elmondja, hogy a jelentésben foglalt feladatok végrehajtása igen komoly feladatok ele állitja űt, mint PB. tagot. Pl. foglalkozik a jelentés a vezetés kérdésével. Az ő termelőszövetkezebakben ezen a téren nagyon rossz a helyzet. 11 év óta müdökik a tsz-ük, és 1956-ig 13 tsz. elnök volt. Az ellenforr. után a tsz. tagság ugy határozott, hogy ezt az állapotot megszűntétől, nem választanak elnököt, hanem az agronómus lássa el az elnöki teendőket is. Ez kb. 2 évig igy ment és kicsit lőbbre jutott a Tsz., de az 1959-as felfutásnál a terület megnövekedett, most arról kell gondoskodni, hogy megfelelő elnökük legyen, mert az agronómus mindkét munkakört nem képes betölteni. Kifogásolja, hogy ezt a lehetetlen helyze­tet - vezetést illetően - a felsőbb szervek sem vették észre. Olyan álla­potok voltak, hogy pl. az elnöki funkciót is betöltő mezőgazdász 1 hétből 4 napot a standon töltött Budapesten, ha visszament a Tsz-be, különböző ér tekezleteken vett részt, stb, igy irányítani a Tsz-t nem lehet. A könyvelő kérdése: 1 év alatt kb. 8 könyvelő fordult meg a tsz-ben^ nem győztek ujság-hirdetésen keresztül könyvelőt keresni,, most sincs könyve­lőjük. Ilyen körülmények között hogyan szám tson a tagság arra, hogy az 196o-as évet eredménnyel zárják. Ennek a súlyos problémának a megoldására már kérték a járási párt és járási tanács vezetőinek segítségét. Most kéri az MB. segítségét, hogy káder-átcsoportositás keretében segitsen megoldani e problémát. ük maguk is próbálnak valamit tenni, pl. elhatározták, hogy egyesülni fognak a Községben lévő másik Tsz-el, ezen keresztül próbálják megoldani e nehéz kérdést. Felveti azt is, hogy a jelentés komolyan foglalkozik a sertés állomány kinevelésével és a hozott sertések átadásával. Meg kell mondani, hogy a mi tsz-ünkben kialakult egy olyan gazdaságpolitika, amit nézete sze­rint nem lehet tovább folytatni. A gazdaság vezetőinek az volt az állás­pontja, hogy nem érdemes szerződést kötni a vállalattal, mert nem kifi­zető a sertés hizalás, inkább hozzák fel a piacra Pestre a kukoricát és itt értékesítsék. Mikor ő felvetette neki, hogy mit szól ehhez a párt, azt válaszolta a mezőgazdász, hogy ne avatkozzon bele. Tavaly nagyon kevés hizót adtak át, holott erre a lehetőségük meg lett volna. Ugyancsak keveset szerződtek a különböző növényféleségekre, a vezetőség inkább a pesti standot tömte áruval, melynek nagy részét vissza kellett hozni, hervadt, vagy romlott állapotban, mert nem tudták eladni. Komoly hiba, hogy fentiek előfordulhattak, mindenki szeme láttára. A Tsz. pártszervezet is igen gyenge, több, mint b hónapja semmi-féle rendezvény nem volt, sem tag gyűlés, sem más. Az is probléma volt, hogy a párttagok nem mertek kiállni a gazdaság-vezetés hibáival szemben. Aki mégis fel­tárta a hiányosságokat, azt mondták rá, hogy személyeskedik és kisöprik a Tsz.-bői. Ugy érzi, hogy az eddig kapott segitség a felsőbb szervektől javított a helyzetükön, de a további káder és egyéb segitséggel meg tudják oldani feladataikat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom