MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. február 25.

2/15. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-84. • 1960. február 25. - Napirend: - 1. Az 1959. évi mezőgazdasági munka értékelése. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-39.

Hantos Lajos elvtárs, a váci Husipari Vállalat igazgatója: A mult évben néhány kérdést már felvetettem az állatállomány­nyal kapcsolatos aggodalmaimból, ezek a kérdések még dulyos­sábbá váltak az utóbbi időbeni Néhány kérdésben nagyon szük­ségszerű a sürgős beavatkozás. Szó esett arról, hogy az elmúlt időben csökkenés következett be a vágóhidra kerülő sertések átlagsúlyában. Ha mélyebben megnézzük, látjuk, hogy a tsz-knél ez még fokozottabb. Az 1958-ban bevezetett árpolitika következtében a szarvasmarha állományban nagyfokú a felfejlődés, a parasztság nagy mérték­ben ráállt a marhahizlalásra, és a serteshizlalástól elállt a parasztság. Ezzel egy időben nagy mértékű előrehaladás történt a húsfo­gyasztásban. Ma a megye két husipari vállalata mennyiségileg nem fedezi a hus szükség letet és Budapestről szállítunk hust a megyébe. Ez az állapot tarthatatlan, és feltétlenül szük­séges ebben a kérdésben intézkedni. Februárban ezen a héten is 400 q. fagyott sertést szovjet impontból szállítottunk. h A tsz-községekben ezzel egy időben egyes tsz-vezetők eléggé • ferde állásponttal lépnek fel a község húsellátását illetően. Vannak tsz-községek, ahol alig van a felvásárlás terén elő­rehaladás, és mégis ugy lépnek fel, hogy a lakosság igényeit ki kell elégíteni. 4 községben vagyok megyei tanácstag.Ezeken a helyeken meg­vizsgáltam az allatfelvásárlás helyzetét /a beadási időtől eltekintettem/. Átlagosan l-l községben 150-200 sertést ad­tak le évente. Ugyanebben a 4- községben most a tsz-községek 2-2 db sertésre kötöttek szerződést, az azelőtti 200 db-bal sz szemben. Ha ilyen heyzet adódik kis területen, négy községben, akkor az az eltolódás még nagyobb lehet másutt. Az átlagsulyokat illetően, itt is ár-kérdéá játszik közre. Jobban jár a felvásárló, ha 60 kg-s sertést 6.50 Á-ért vesz meg és 9»50 Ft-rt adja át, mint ha az átlagsuly felett vesz 15*50--Ft-ért és azt 16.50-ért adta át. Ezt a kérdést közelebb­ről kellene megnézni, mert igy az átlagsuly emelése terén ke­veset fogunk tudni előre haladni. Nem mondom, hogy a megye jelentős lépésben haladó iparosodásá­val egy időben nem állt elő olyan helyzet, hogy az állatte­nyésztés terén nem tudjuk a szükségleteket kielégiteni. Bár ez még nem szükségszerű, még nem iparosodtunk annyira. De ag­gaszt ez a helyzet, hogy ebben az évben, ha az átlagsulyokat betartjuk, 60.000 sertést kell levágni es legalább 10.000 szar­vasmarhát és erre a megfelelő szerződések még nincsenek meg. Érdemes néhány járást közelebbről megnézni.Beszélgettem néhány járási titkárral. Én hetenként jriaixxál:3xfrftxgg,kiszállítok 60 q. hust a járásba és ők adnak 50 q.-t. Az aázódi és a szobi járásban is nagyobb a húsfogyasztás, mint ami élőállatban befut Badai járás ipari jellegű járás és mégis tudja élőállatban biz­tosítani a szükségletnek megfelelő keretet. Legjobb e téren a nagykátai és a ceglédi és részben a ráckevei járás, akik az igényeknek megfelelően le is adnak. A dábasi járásban baj van a mennyiséget, de különösen a minőséget illetően* Felhívom a figyelmet, hogy a dabasi járásban az állat-egészség­ügy terén is intézkedéseket gell tenni,mert nagyfokú a megbete­gedés. Ezt az onnan érkezett élőállatok vizsgálatából állapitot tuk meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom