MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1959. október 20.

2/13. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-20. • 1959. október 20. - Napirend: - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a pártértekezletre. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-18.

Hantos Lajos elvtárs; V&c Husipari Váll. ig. Horváth elvtárs által beterjesztett beszámolót jónak tartom, néhány dolgot azonban felvetek: A pártszervezetek munkáját általában és minden esetben a Központi Bizottság határozatai szabják meg. Nem volna helyes a KB. határozatai között különbséget tenni egyik, vagy másik között. A beszámolási időszak alatt a KB-nak nagyon fontos határozata azületett, egyik a mezőgazdasági dolgokkal kapcsolatos, másik az iparral. A mezőgazdaságot érintő határozatnak, és az e munkát értékelő jelentése a Megyebizottságnak helytálló és alapos. Á munkásosztállyal kapcsolatos határozat nyomán, a munkásosztály helyzetéről tett intézkedése a Megyebizottságnak, a VB-nak nagyon komoly volt, - ez nagyon fontos kérdés is. Véleményem szerint a beszámolóban bővebben kellene azzal foglalkozni, hogy a MB-ság milyen komoly erőfeszitéseket, intézkedéseket tett e határozattal kapcsolatosan. /Gondolok itt a különböző brigádok munkáira, a PB. számos határozatára, melynek eredményeképpen a várt eredmények meg is születtek./ Ha a PB jónak lássa, foglalkozzunk ezzel a kérdéssel is. Még egy javaslatom van: jó volna - röviden - hogyha bizonyos helyzetképet adnánk a párt alapszervezetek és a pártszervezetek ujjáválasztásáról szerzett tapasztalatokról. Ez is fontos határozat. Egy pártvezetőség ujjáválasztásának feltétlenül eredményeket kell hozni a pártszervezetek munkájába. Ilyen eredmények vannak, mert az alapszervi taggyűlések és pártértekezletek gazdag tapasztalatot nyújtottak erre. Nagyon jónak tartom a mezőgazdaság, különösen a tsz. részénél adott értékelést. Itt néhány dolgot felvetnék. Ez a kérdés túlhaladja azonban a megyei PB és Megyei Tanács hatáskörét, országos probléma ez, de felvetem. Nálunk az állattenyésztés és állat tartás kérdése kátyú szélén áll. Az ország éves szükséglete évente 2,ooo.ooo db. sertés, s hogy ezt biztositani tudjuk kellene föBaaa. 7oo.ooo db.anyakoca, és csak 250.000 db-ot számlál a statisztika.. Itt tehát nagyon komoly probléma van, mert az elkövetkező évekre ez ki\ fog hatni. Csak Pest megye fogyasztása hetente loo vagon. A nö\ vekedés nem tart lépést az állattartással. Mint mondottam ennek w* más okai vannak, s ezért haladja tul hatáskörünket, * A pestmegyei piacokon jelenleg I60-I80 Pt-ért adják az idei csöves-kukoricát. A sertés hus kg—ként 13-15 Pt-ért megy. 1 c[-a csöves kukoricától 9-lo kg-ot hizik egy sertés. Azért nem hizlalnak sertést a parasztok, mert az élő marha ára jóval magasabb, 17 Pt. így a tsz-ek és egyéni parasztok is rátérnek a marha hizlalásra. Az újonnan megalakult tsz-ek ha rászánják magukat a sertéshizlalásra, el kell nekik menni piacokra megvásárolni. A Dunántúli megyékben a legjobb fehérhusu sertéseket tudnak vásárolni. Ide elmegy az Állatforgalmi Vállalat /tsz. egy ember/ s felvásárolják 17 Pt-ért kg-ként a sertést. A tsz-nek azonban már az Állatforgalmi V. 21 Pt-ért adja át. Hiba a tsz-eket tábirni arra, hogy 4o-5o kg-os sertéseket vásároljanak fel 21 Pt-ért. Ha eléri súlyát nem kifizető. Mi 9 kg-os sertéseket veszünk és mi neveljük.