MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1959. június 2.

2/12. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-58. • 1959. június 2. - Napirend: - 1. Az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei alapján elkészült jelentés és javaslat a művelődésügyi hároméves tervre. - - Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának hároméves művelődési programja. 45-58. [brosúra]

Altalános- és középiskolai oktató-nevelő munka A párt művelődéspolitikai irányelveiben kitűzött feladatok végrehajtásában, megvalósításában fontos szerepe van az értelmiségnek, azon belül is elsősorban a pedagógusoknak. Az általános- és középfokú iskolákban kell kialakítani gyermekeink szocialista világnézetének alapjait, biztos tárgyi tudását, állampolgári kötelességek iránti helyes erkölcsi felelősségét. E célkitűzések megvalósításához az elkövetkezendő hároméves időszakban a következő lépéseket kell következetesen megtennünk: 1. Megyénk minden nevelőtestületében tovább kell építenünk az eszmei-politikai egység kialakításához szükséges feltételeket. Különös gondot kell fordítanunk a pedagógusok körében a marxista világnézeti nevelésre, a nacionalista, soviniszta nézetek legyőzésére, az ateista propagandára. Szélesíteni kell ennek érdekében az állami ideológiai oktatásban résztvevők számát. Három év alatt el kell érni, hogy mintegy 2500 pedagógus ismerkedjék meg a dialektikus materializmus alapvető tanításával, a magyar és nemzetközi munkásmozgalom történetével. A nevelőtestületek kéthavonkénti politikai vitáin az igazgatók úgy állítsák össze a tematikát, hogy az elvi ideológiai kérdések tantárgyakon belüli megvitatása és alkalmazása is minden esetben szerepeljen. 2. Mind az általános, mind a középiskolákban sokkal nagyobb gondot kell fordítani a magyar és nemzetközi munkásmozgalom történelmi anyagának tanítására. A Tanácsköztársaság 40. évfordulójára elindított anyaggyűjtést rendszeresen folytassák, dolgozzák fel községük, járásuk munkásmozgalmi hagyományait és élményszerűen használják fel a történelem órákon kívül is, az osztályfőnöki órákon, a szakkörökben és az úttörő foglalkozásokon. 3. Művelődésügyi szerveink és a pedagógusok neveljenek a fizikai munka megbecsülésére. A rendelkezésükre álló eszközökkel, a gyakorlati foglalkoztatással el kell érnünk azt, h°gy gyermekeink életkori sajátosságuknak megfelelően mind az általános, mind a középiskolákban elsajátítsák a termelőmunka alapvető ismereteit^ készségeit. 1962-re mintegy 150 általános iskolában kell biztosítani a pohtechnikai oktatást, mezőgazdasági gyakorlókertekkel, a pestkörnyéki ipari településeken megfelelő műhelyfelszereléssel essi képzett oktatókkal. Középiskoláinkban 2—3 évén belül nemcsak a műhelyfelszerelést kell bifetosítani, hanem kísérletképpen 3—4 iskolátferícát kell térni az 5 plusz 1 napos képzésre. Egjn (gimnáziumunkban létre kell hozni az öszszevöjüt általános- és középiskolát, egységes vezetéssel. A szövetkezeti mozgalom erősödése maga után vonja a középfokú szakképesítéssel rendelkező mezőgazdasági munkaerő szükséglet növelését. Nagykátán és Ócsán fokozottabb mértékben kell biztosítani a mezőgazdasági gyakorlati foglalkozás feltételeit és tervezetet kell kidolgozni e gimnáziumok mezőgazdasági szakközépiskolává való átszervezésére. 4. A megye sajátos helyzetét figyelembevéve az elkövetkezendő időszakban a pestkörnyéki munkáslakta területek iskoláztatási problémáit és iskolafejlesztési feladatait kell elsősorban figyelembe venni. A pedagógusok, szülők és üzemek összefogásával, felvilágosító munkájával el kell érni azt, hogy a munkásszármazású tanulók 90—95 százaléka minden körülmények között elvégezze az általános iskola VIII. osztályát. Ehhez biztosítani kell — a stabil nevelő testületek kialakításán kívül — megfelelő számú tantermet. A második ötéves tervben általános iskolákat kell létesíteni Monoron, Üllőn, Vecsésen, Gödöllőn, Isaszegen, Kistarcsán, Alsónémedin, Vácott, Pomázon, Szentendrén, Kiskunlacházán, Taksonyban és még egy sor más, munkáslakta településen. Gondot kell fordítani a mezőgazdasági területek — elsősorban a szövetkezeti községek — felsőtagozatos szakos oktatásának kiépítésére. Ezeken a területeken a megfelelő szakos tanári hálózat megszervezése mellett iskolaépítéssel, iskolabővítéssel kell fejleszteni az általános iskolai oktatást. Nagyobb súlyt kell helyezni a pedagógus lakásépítésre, a szilárd nevelőtestületek kiépítése érdekében. Minden, 4 tanteremnél nagyobb, felső tagozatos iskolát lakással kell megépíteni. Segíteni kell azokat a pedagógusokat, akik OTP hitellel házat akarnak építeni. 5. A tanácsok, az üzemek vezetőinek és a művelődésügyi szerveknek feladatává kell tenni az általános műveltség megszervezésére irányuló harcot. Egy éven belül fel kell mérni minden üzemben és községben, kik azok a dolgozók, akik analfabéták vagy nincs meg a 8 általános iskolai műveltségük. Mind az üzemekben, mind községeinkben többlépcsős tervvel meg kell szervezni a különböző alaptanfolyamokat és a dolgozók iskoláit. Az üzemekben elsősorban az 1945. után termelőmunkába lépett fiatalokat kell meggyőzni a továbbtanulás, a VIII. osztály elvégzésének jelentőségéről. A mezőgazdasági területeken 3 év alatt el kell érnünk — elsősorban a szövetkezeti községekben — hogy a fiatal tsz-parasztok szerezzék meg a nyolcadik osztályról szóló bizonyítványt. 6. Megyénkben megnőtt az érdeklődés a középfokú iskoláztatás iránt. A fokozottabb igények kielégítése megköveteli, hogy a dabasi, váci, és budai járásban új gimnáziumot létesítsünk és Ráckevén a középiskolát bővítsük,