MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1959. június 2.

2/12. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-58. • 1959. június 2. - Napirend: - 1. Az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei alapján elkészült jelentés és javaslat a művelődésügyi hároméves tervre. - - Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának hároméves művelődési programja. 45-58. [brosúra]

munkásaink jelentős részére még hatnak a kistulajdonosi eszmék, még számosan egyidőben földművelők is. Ez a helyzet türelmet és a párt politikájának rendszeres ismertetését követeli meg. A párt, a szakszervezet politikai és elméleti előadások, konzultációk és politikai viták rendezésével segítse elő a régi és új munkások politikai képzését, öntudatának növelését. Pártszervezeteink a politikai munkában támaszkodjanak a régi, szervezett munkásokra, az üzemi törzsgárdára. A munkások tízezreiben kell felébreszteni a vágyat a nagyobb politikai és szakmai tudás megszerzésére. A munkásszülők ezreivel kell megértetni, hogy gyermekeiket — a jövő értelmiségi és munkás generációját — a nagy tudományos és technikai haladás parancsolóan hívja a középiskola elvégzésére, a nagyobb politikai és szakmai műveltség megszerzésére. A munkások politikai és iskolai képzésén túl arra kell törekedni, hogy elsősorban a megye üzemi munkásai használják ki a főváros által nyújtott kulturális lehetőségeket (esti egyetem, színházak, tárlatok, kiállítások, múzeumok). A munkásosztály művelődésének elősegítése érdekében biztosítani kell, hogy a legjobb erők irányításával folyjon az üzemi öntevékeny művészeti munka és annak eredményeként nagy munkástömegek vegyenek részt művelődéspolitikai feladataink megoldásában ezen a területen is. A szakszervezeti művelődési otthonokat, munkásklubokat a munkások tömegeinek tényleges művelődési otthonává kell tenni. A megye kulturális beruházásainak meghatározásánál iskolák, művelődési otthonok, mozik, könyvtárak fejlesztésénél elsősorban a nagy munkáslakta községek, illetve városok égető szükségleteinek kielégítésére kell az elkövetkezendő 3 évben gondot fordítani. b) A falu szocialista átalakítása, a kulturális forradalom megvalósulása megköveteli a dolgozó paraszti tömegek fokozottabb politikai, gazdasági felvilágosítását, ideológiai nevelését. Amikor a dolgozó parasztok ezrei lépnek a gazdálkodás szocialista útjára, az ideológiai-politikai kérdésekben magukkal hozzák kistulajdonosi nézeteiket, amelyeket a körülményektől függően hosszú ideig megtartanak. A kistulajdonosi gondolkodási mód leküzdése, a dolgozó parasztok szocialista szellemű nevelése nagy körültekintést, a szórakozást és ideológiai nevelést összekapcsoló türelmes népművelési munkát követel. Falusi művelődéspolitikai tevékenységünk minden előzőnél jobban segítse elő a szocialista gazdálkodás útjára lépett paraszti dolgozó tömegek politikai és művelődési igényeinek kielégítését és fokozását. A mezőgazdaság szocialista útjára lépett dolgozó paraszt tömegekkel meg kell értetni, hogy a mezőgazdaság gyorsabb ütemű fejlődése műveltebb paraszt embereket, ifjúságot követel és hogy saját jólétünk növeléséhez is a magasabb általános és szakmai műveltség megszerzése szükséges. A megye dolgozó parasztjainak többségét még a jövőben kell a szövetkezés útjára vezetni. Ez megköveteli a mezőgadzaság szocialista átszervezése szükségességének széleskörű magyarázatát, a dolgozó paraszti tömegek politikai felvilágosítását. A helyes út megválasztását az egyénileg gazdálkodó parasztok általános és szakmai műveltségének fokozásával is elő kell segíteni. c) A szocialista építő munkában, az ifjúság erkölcsi-politikai nevelésében fontos szerepet betöltő értelmiségiek marxista—leninista szellemű továbbképzése, ideológiai meggyőzése fontos feltétele gyorsabb előrehaladásunknak. Ezért biztosítani kell, hogy az értelmiség a marxizmus—leninizmus tanulmányozásához magas színvonalú ideológiai segítséget kapjon. Értelmiségünk egyes csoportjainak eddigi fejlődése bizonyítja, hogy a szocialista építéssel és a közvetlen nevelői feladatokkal megbízott rétegek gyorsabban és bátrabban megértik és elsajátítják az ideológiai kérdéseket. Ezért arra kell törekedni, hogy az élet különböző területein tevékenykedő értelmiségieket aktívabban bekapcsoljuk a szocializmust építő gyakorlati munkába. Ennek érdekében nagy gondot kell fordítani az értelmiségi tömegeket foglalkoztató munkaterületekre és az értelmiségieket összefogó társadalmi szervezetekre. Biztosítani kell ezekben a szervezetekben a kommunista értelmiség összefogását és helytállását. d) Kommunista szellemű, művelt, erkölcsös ifjúság felnevelése feladatunk. Az ifjúság nevelésében számos, az ellenforradalom által feltámasztott és még teljesen szét nem zúzott nézetekkel kell megküzdeni. Az ifjúsági tömegek iskolai és iskolán kívüli nevelése, művelése maximális ideológiai erkölcsi támogatást követel a felnőtt társadalomtól. Ennek elősegítése érdekében politikailag jól képzett kádereket kell az oktatási intézmények és az ifjúsági szervezetek segítésére átadni. Az ifjúság szocialista szellemű nevelésére hivatott ifjúsági szervezeteken kívül nagy feladatok hárulnak a szülőkre. Ezért munkánk fontos területe az iskolai szülői munkaközösségek helyes befolyásolása, az ifjúsági szervezetek felnőtt támogatásának megszervezése, a pedagógusok ifjúságnevelő munkájának segítése és támogatása. * * *