MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1959. június 2.

2/12. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-58. • 1959. június 2. - Napirend: - 1. Az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei alapján elkészült jelentés és javaslat a művelődésügyi hároméves tervre. - - Jelentés. 19-44.

A megye művelődésügyi előrehaladásában nagyon fontos szerepet játszik a főváros mint megyeszékhely. A kulturális élet irányításában résztvevő értelmiségiek, a dolgozók széles tömegei nap mint.nap élvezhetik a főváros kulturális előnyeit. Az ifjúság ideológiai,erkölcsi,esztétikai nevelésében jelentős szerepet játszik a helyes irányba fejlődő tömegsport mozgalmunk. 125 falusi sportkörben 8.812 ifjú, a szakszervezeti sportkörökben 15.31o dolgozó, 244 iskolai sportkörben 14.153 ifjú sportol rendszeresen. A labdarúgás mellett számos más sportág is egyre népszerűbb sportolóink körében. A sportkörök vezetése, a sport létesítmények fejlődése messze felülmúlja a felszabadulás előtti szinvonalat. 3./ A kulturális" forradalomban elért eredményeink mellett clemozni kell azokat a gátló tényezőket, amelyek következtében lassübodott sőt egyes pontokon időlegesen megtört a fejlődési folyamat. Elsősorban a megye kulturális életének irányitásá ban felmerült problémákat kell felvetni. Művelődési terveinek kialakításában hosszú ideig nem voltunk megfelelő figyelemmel arra a nagy gazdasági változásra amely a.megyében végbement, nem vettük eléggé figyelembe a lo és lo.ooo számra növekvő uj munkástömeg művelődése érdekében reánkháruló nagy feladatokat, A főváros közelében lévő községek,városok lélekszáma rohamosan növekedett, ennek következtében az iskola és egyéb művelődési lehetőségek nagy mértékben elmaradtak. Több nagy munkás településünkön a legminimálisabb igények 'kielégítésére van csak mód, Ezeken a településeken növekedett a tanterem hiány, a művelődési otthonok és a filmszínházak korszerűtlenek és zsúfoltak, /Pl. Gyál, Érd, Ócsa,Budaőrs,Budakaiász,Szentendre,Vác/ Többnagyüzemünk csaknem minden kulturális létesitmény nélkül jött létre, /pl. Csepel Autógyár, Ganz Árammérő gyár stb./ és megoldásuk sajnos még ma sem megnyugtató. A megye sajátos helyzetéből eredően a nagylétszámu bejáró és kétlaki munkás nem részesülhet a legminimálisabb mértékben sem az üzemek által