MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1959. március 19.

2/10. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-75. [Kibővített pártbizottsági ülés.] • 1959. március 19. - Napirend: - 1. A KB 1959. március 6-ai határozatának, valamint az MSZMP Pest Megyei Pártbizottság 1959. március 19-ei kibővített pártbizottsági ülés határozati javaslatának megtárgyalása. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-33.

3t>Az, hogy a megyében a több mint 2oo tsz-ben csak 80 pártszervezet van, bizony kevés. Mert ha még régi tsz-be lépnek is be parasztok, ők is tele vannak sok bizonytalansággal, bizalmatlansággal, s a politikai munka ugy kell nekik, mint most a földnek a tavaszi eső. Küldhetünk mi gépeket, vetőmagot, agronómust és más segítséget, de ez mind nem fogja megoldani a problémákat, mert akik nem ismerik se még, idegenkednek az újtól, ott csak a jó politikai munka segít. Nem véletlen hogy politikai és gazdasági megszilárdításról beszél a KB. határozata. A megye feladata, hogy megteremtse a mostani kedvező feltételek között azokat a pártszervezeteket, amelyek még jórészt hiányoznak, s amelyek egyedül képesek megoldani a jó politikai munkát. Nagy munka a politikai munka, mert a paraszt, amikor belépett a szövetkezetbe, még nem változott meg teljesen a gondolkozása. Már nem akar egyéni maradni, de még sok visszahúzó erő működik benne. Ez most még érthető is, az ószit elvetette egyéni korában, a tavaszit közösen kezdi. Fenn áll annak a veszélye, hogy a közös elemeket kell szaporítani, a közöst kell szóval, tettel és anyaggal alátámasztani. Ennek; érdekében adta meg a Kormány az adókedvezményt Isf amit bizonyára ismernek az elvtársak. A tavasziak amilyen gazdasági eredményeket tudnak elérni, olyan közös alapon tudnak elindulni az uj gazdasági évben, s a további szervezés irányában is. Meg kell azt is mondanunk, hogy most már nagy szövetkezeteink vannak, és még nincs tapasztalatunk ilyeneknek a vezetésében. Szükséges ehhez jó főagronómusokat biztositani, kétkedve hiszi, hogy egy aranykalászos gazda ezt a nagy feladatot el tudja látni. A fegyelem kérdése: az egyik elvtárs a Központi Bizottságban felvetette, hogy ezek a bizonyos "mézes hetek" elmúlnak, s majd mikor az az elnök, aki nem rég még a többi közül való volt, ki fogja adni az embereknek a munkát, morogni fognak, hogy mit parancsolgat. Meg kell mondani,^hogy fegyelem nélkül nincs közös gazdálkodás, nem lehet árut produkálni maguk és az állam számára. A fegyelem nélkülözhetetlen feltétel és azt be kell tartani. Az ellenség most is működik, mondja, hogy nem tudjuk megszilárdítani a szövetkezetet, nem tudjuk gépekkel ellátni, és vissza fog esni a termelés. Fenn áll bizonyos veszély, de azért kell minden erőt a gazdasági én politikai megszilárdításra összpontosítani. Elvi politikát kell folytatni. A decemberi KB. határozat előtt is voltak ebben a kérdésben különböző vélemények. A fejlődés, népünk érdeke megköveteli, hogy minden kommunista saját véleményét az élet tükrében megvizsgálja, és korrigálja ott, ahol kell. Szükséges ez a kommunisták, és minden vezető számára, mert nem tud biztosan, dönteni és intézkedni enélkül komplikált esetekben, éreznie kell biztosan azt a vonalat, amelyen áll. Mondják azt^is, hogy könnyű volt az elmúlt két évben, meri? lassú volt a fejlődés. De éppeh mert a tsz-ek elvi alapon kapták meg azsr 33Mikxksármrxvi államtó 1 az anyagi támogatást, éppen ezért sikerült már a mMkwfr$ mult évben elérni azt, hogy a 2.800 tsz. közül csak 4oo gyengén működő akadt. Ezzel sikerült bebizonyitanunk azt is, hogy a ket esztendő alatt a tsz-ek fejlesztésével a mezőgazdasági termelés is fellendült.