MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1959. március 19.

2/10. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-75. [Kibővített pártbizottsági ülés.] • 1959. március 19. - Napirend: - 1. A KB 1959. március 6-ai határozatának, valamint az MSZMP Pest Megyei Pártbizottság 1959. március 19-ei kibővített pártbizottsági ülés határozati javaslatának megtárgyalása. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-33.

A tsz. tagokkal való egyéni beszélgetést összekapcsolva megkezdjük a munkacsapatok kialakítását is. Az olyan emberekkel, akikkel komoly vita volt a tsz. szervezés során, miután beléptek a tsz-be a legjobban lehetet együtt dolgozni, a legjobb szervezőkké váltak. Több községből a titkár elvtársak jelezték, hogy vannak paraszt emberek, akik beléptek a tsz-be, s kérik a partba való felvételüket. Pl. Felsőgöd, Csővár, Rád községekbe. Természetesen, hogy itt megvizsgáljuk, hogy kik ezek az emberek, alkalmasak-e a párttagságra. Vannak azonban szomorú tapasztalataink is. Pl. volt olyan tanácselnök, akit fel kellett szólitani, hogy már a falu 7o %-ra áll, mikor szán&ékozik belépni a tsz-be. Foglalkozunk azzal, hogy a legjobb embereket felvegyük tagjelöltség nélkül párttagnak, ezt mi beküldjük a Megyei Pártbizottságra. Elvtársak azzal, hogy mi most abba hagytuk a szervezést a tavaszi munka lendületesebb, azonban a parasztok nem ruháznakbe. Horváth elvtárs október hónapot emiitett, amikor kb. tovább folytathassuk a szervezést. Nekem az a véleményem, hogy augusztust kell számitásba venni. Ha októberben fogunk hozz&, akkor már a következő hónapban meg kell kezdeni az őszi vetést, tarlóhántást stb. Ettől függetlenül véleményem szerint politikai munkát lehet végezni. Javaslatom: Elsősorban tehát az, hogy a szervezést augusztus hónapban kezdjük. A pestmegyei Bizottságnak meg kellene egyezni a jJEstmEgys± pártközponttal abban, hogy fejlesztünk-e 1959-6o-as évben tsz. mozgalmat tovább. Amennyiben olyan megállapodás van, hogy igen, akkor ne általában, hanem állapitsuk meg, hogy melyik az a 2-3 járás, ahol erőszak nélkül betudjuk fejezni e munkát, s akkor ezekkel kell foglalkozni. Igy a megyebizottság ereje sem forgácsolódik széjjel. Sok vita és gondokodás után tudom mondani, hogy az idén ősszel betudjuk fejezni a járás átszervezését. Ami a módszereket illeti, nem mondom, hogy nem volt hiba. Mi átgondoltuk az összes olyan dolgokat, ami erőszak, s kimondtuk, hogy ilyen esetekben csak a járási bizottság engedélyezhet valamit is. Legel pl, tőlünk nem ment ki. Befejezésül: a váci járás kommunistái örömmel üdvözlik a XXI. kongresszust, s a Központi Bizottság március 6-i határozatát. Dobi elvtárs: MEDOSZ TB. elnöke. Kedves Elvtársak! A határozattal egyetértünk a szakszervezetünk részéről. Helyesen jelölte meg a határozat a tennivalókat, helyesen hozott a kormány olyan intézkedéseket, amelyek jó irányba vitték a mezőgazdaságot, A^megjelent MT határozat és a március 6-i KB. határozat ismerete alapján hogyan fog a mezőgazdaságban mutatkozni; Azt látjuk, hogy az elmúlt 2 év során a különböző szervezetek vonalán az erdőgazdaságok, állami gazdaságok stb. igen megerősödtek. Pl. váci járás, A helyes határozatok gyakorlati intézkedései nyomán a mezőgazdaságban az emberek gondokodásában alapvető változások vannak. Pl, az állami gazdaságokban, a gépállomásokon az ellenforradalom után napirendre került az, hogy milyen elszámolási rendszerrel gazdálkodjanak. Ma már meglehet állapitani, hogy megemberesedtek, 1957-58-ban a gazdálkodásuk is javult. 1957-ben 1 normálholdra eső önköltség 12o,- ft. volt. 1959-ra kivan tűzve, hogy 117.- ft. lesz. Gondolom ezt még csökkenteni lehet a jós szervező munkával. El kell mondani még azt is, hogy a gépállomások sok éven át előlegezett állami támogatások alapján gazdálkodtak, s ma már ott tartunk, hogy az 1958-as évben betervezett nyereségek megmaradtak. ./.