MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. december 19.
2/9. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-44. • 1958. december 19. - Napirend: - 1. Az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei és az abból adódó megyei feladatok. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-33.
Kovács' elvtárs hozzászólásának folytatása. Ahhoz, hogy a KB. művelődési politikája érvényesüljön, fontos, hogy a párttagság és sok ezer velünk egyetértő pártonkívüli szorgalmas munkája össze legyen hangolva, Szert helyes az az elgondolás, hogy megyei aktivát kell kialakítanunk, tervszerűvé, rendszeressé tenni a velők való foglalkozást. Kulturális élet pártirányítása javarészt attól függ, hogy milyen a párttagokból és pártonkivüliekből álló aktivá munkája, milyen arányú lesz a pártonkivüliek között végzett politikai munka. Azt gondolom, ha ezen a területen jdl dolgozunk, ha a kulturális munka ki fog lépni szük kereteiből és nem csak egy szük értelmiségi réteg fog vele foglalkozni, akkor ez az egész dolgozó nép érdeklődését fel tudjuk kelteni. Ehhez az kell, hogy a járásokban, városokban, falvakban a partszervezetek összefogják az értelmiségieket, a kultúrával dolgozókat és aktiv, kulturális erővé fejlesszük az értelmiségben meglévő erőket Helyes az is, hogy fokozzuk a szakszervezet szerepét a kulturális életben Gondolom, elérkezett annak az ideje, hogy a KISZ. a KB. művelődési politikája alapján kezdje meg lerakni az ifjúság között egy tervszerű művelődési politika érvényesítését. Nagyobb szerepet kell adni az ismeretterjesztésben a népfrontnak és a nőmozgalomban. ^ Nagyon sokat kell foglalkozni amunkáslakta területekkel, mert nagy részenek kulturális élete még a megyei átlagnál is gyengébb. Pl. Érden 1 mozi van, Vác városban szintén 1 mozi, stb. Vácra, mint munkás városra nagyobb gondot kell forditani. Helyes uton megindult pl. Szentendre, növekedett a kultúra iránti érdeklődés, igényli, hogy az ottani vezetés nagyobb gondot fordítson erre a területre. Külföldi és belföldi vendégek is felkeresik. Általában az a helyzet, hogy városainkat kulturális bázisokká kell fejleszteni, amelyek f kjLhatnak a község kulturális munkág'ára is. Itt van pl. Gödöllő, amely^sokkal színvonalasabb kulturális elet megteremtéséhez van lehetőség. Ott van az egyetem, így sokkal nagyobb igényt kell támasztani. Ismerik az elvtársak pl. ^agykéta és a többi járási székhelyen lévő művelődési otthonok tevékenységét. Szt igy nem lehet tovább tűrni. Zenei mozgalomra! volt szó: a zenei élet kibontakozott, helyes irányban £ megy főleg Cegléden. Gondolom, hogy 2-3 éven belül meg kell oldani a tanári képzést, a tanári ellátottságot. Jelenleg eléggé egyoldalú a zenei dolog, mert főleg a megye déli részén fejlődik. Népművészet és néprajz területe: /Galgamenti és más területek, Túra, stb/ Perspektívában fontos helyük és szerepük van a megye kulturális, népművészeti fejlődésében. Foglalkozni kell ezekkel a kérdésekkel, látni kell pl, a Galgamenti népi hagyományok szépségét és hatását az ifjúságra, és ragaszkodást az ott kialakult hagyományokhoz. Ha figyelembe vesszük Budapest közelségét és ebből adódó magasabb kulturális igényeket, akkor ezen a területen van mit tenni. Községeink túlnyomó többsége /fo %—a/ rendelkezik kultúrházzal, - ha feltételezzük a loo %-os kihasználást, 37.-28.áoo főt tehetne ki. Különösen rossz az arány kulturothonok tekintetében az aszódi, dabasi, monori, váci, szentendrei és nagykátai járásokban, Ténylegesen bejárnak budapesti színházakba is emberek, de csupán lo %.-ék tudja kihasználni a Budapestre járást. Ha figyelembe vesszük ezek mellett a 3 éves tervet, amely kimondja, hogy kultúrházat állami beruházással nem igen lehet csinálni, akkor marad a kultúrházak fejlesztésére és építésére a megyei erő és a községfejlesztésből pénz, ez pedig eléggé korlátozott.
