MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. május 31.

2/7. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-27. • 1958. május 31. - Napirend: - 1. A KB határozata a falusi munkáról. A határozatból adódó megyei feladatok. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-18.

ni a párt és kormány iránt, hogy a falu népe a népi hatalom m állt. Kedvező változás történt a dolgozó parasztok között a tsz-ek megítélésében is. Amellett, hogy a következő hónapokban erősö­dött a kisüzemi gazdaságba vetett hit, mégis dolgozó parasztsá­gunk nem szemléli ellenségesen a tsz-fcet. különösen ott, ahol jól működő tsz, van és ilyen a megyében 5o-52 Tsz. van. Természetesen ez a kedvező hangulat, ami kialakult, nem egészen egyöntető, több momentum zavarna: a kisebb, nagyobb gyanalvás, sok tsz-ben a gazdálkodás nem kielégítő, az egyénileg dolgozó parasztokkal való viszony több tsz-nél nea a legjobb, stb. Mindezen problémák mellett olyan helyzet alakult ki, hogy a mun­kás-paraszt szövetség erősitése alapján erőteljesebben folytat­hajtuk a mezőgazdasági termelést és nagyobb lépésekkel haladha­tunk előbbre a szocialista fejlődés utján. Ez a felismerés és a levont tapasztalatok tükröződnek a párt és tanács közös VB. ülé­sén a szövetkezet fejlesztésére és erősítésére hozott intézkedé­sekben. Röviden: mi gátolja az erőteljesebbe előrehaladást? Ezt ugyan pár hónappal előbb már megállapítottuk, de alá kell húzni, nogy a falusi pártszervezeteink fejlesztése mellett komoly gyengesé­gekkel, nehézségekkel küzdenek és ez a mai helyzetben a tovább­haladás egyik legnagyobb akadálya. A kedvezőbb helyzetnek meg­felelően nem alakult ki a falusi pártmunka megfelelő stílusa. Falun pl. a tsz-ek-ben kevés a párttag, sok tsz«ben nincs párt­szervezet, ha van is kis létszámmal, a falusi pártszervezettől nea kapnak- megfelelő segítséget , A falusi pártszervezetek nem támaszkodnak megfelelően a tomegszervezetekre. Pontos lenne a pártonkivüliefcre való támaszkodás és több bizalom lenne a irányuk­ban. Tápiószentmárt ónban pl. kijelentik a pártszervezetben, nogy különböző posztokon csak kommunista a megfelelő. Ugyancsak prob­léma van a községekben az értelmiséggel való foglalkozás, a ? árt értelmiségi politikája megértetése körül is. Továbbá bizony­alanság és helyenként megalkuvás van az osztályharc helyes ér­telmezésében. Sokan a párton belül is ugy vélekednek, hogy most más nincs osztályharc és ha valamit itt még tenni kell, az a rendőrségre tartozik. Nem ismerik fel, hogy az ellenség tudatosan terjeszti az osztályharc megszűnését. Kezdenek megfeledkezni arról, hogy a nacionalizmus az ellenforradalom eszmei alapja volt. A tsz-ek elleni ellenséges propagandában nea ismerik fel a falun lévő ellenség suttoságát. Probléma: a pártszervezetek és párttag­ság nagy része nem eléggé ismeri a Párt KB. és MB. határozatait, nem tekintik mindennapi munka alapjának, de ha ismerik is. mégsem tették a pártmunka alapjává. Ettől eltérő dolgokat hangoztatnak, cselekednek, pl. Vecsésen a Népfronton belül nem engednek szabad vélemény nyilvánítást. Továbbá előbbre kell menni és problémát okoz. hogy nem tudtuk a mezőgazdaság szocialista átszervezésének fontos tennivalóit a falusi párt, tanács és tömegszervezetek fő feladatává tenni, nea használtuk ki a Tsz-ek fejlesztésével, erősítésével kapcsolatos lehetőségeket. A Pártbizottságok, pártszervezetek és a tanácsok is erőfeszítéseket tettek a Tsz. mozgalom megszilárdítására. A megyében az 1957-es esztendő a tsz-ek megszilárdításában, fej­lesztésében nagyon sokat jelentett az utóbbi 6-8 hónapban a tsz-ek gazdaságilag, politikailag erősödtek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom