MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1957. december 23.

2/5. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-58. • 1957. december 23. - Napirend: - 1. A Pest megyei falusi pártmunka néhány kérdése az országos pártkonferencia után. - - Jelentés. 28-52.

A termelőszövetkezetek fejlesztésére van lehetőség különösen ott ahol a tsz-k jól dolgoznak, ahol jó eredménnyel zártak. A / tapasztalatok szerint az egyéni parasztság ellenállását sem lelhet egyértelműen felfogni. Mert vannak oly'in tsz-k,* ahonnan sok kilépő volt az ellenforradalom után és e kilépők egy része már

; most közeledik újra a termelőszövetkezet felé. Amint ez a Kőröstetétleni vizsgálat tapasztalata is igazolja. Viszont a régi öfgréni parasztság egy részénél is tapasztalható hajlandóság az alacsonyabb tipusu termelői és egyéb társulásók felé. A pártszervezeteink viszont ezekkel sem foglalkoznak'megfelelően. Hogy helyenként van lehetőség fejlesztésre, aat mutatja a nagykótai I/.árcius 15. tsz. példája is, ahol már eddig is lo uj belépő van, 6-8 pedig a belépés előtt áll. Persze ez a termelőszövetkezet nincs elzárkózva az egyéniektől, hanem jó viszonyt épitett ki velük. 3§"5t bizonyítja, hogy a zárszámadási közgyűlésre is sok egyéni gazdát hivtak meg. Ilyen példa szórványosan más járásokban is tapasztalható. A lehtőség tehát sok községben megvan a tsz. fejlesztésére, azonban a pártszervezeteink ezt nem használják ki kellően. A fejlesztést gátolja a tsz-eken belül lévő szektáns elzárkózott ság. Sok tsz. a kilépett tagokat is ^ellenségnek tekinti,szóba sem áll velük. Akadályozza a tsz. -megszilárdítását és fejlesztését az olyan nézet is, ami a Kőröstetétleni tsz-eknél, de több tsz-nél is tapasztalható, mely szerint nem a tsz. gazdasági megszilárdításában, hanem az egyéni parasztok elszegényitésében látják a szocialista mezőgazdaság átszervezésének útját. Ezek ellen a nézetek ellen a pártszervezeteink nem harcolnak kellő eréllyel. Összegezve: a tsz. fejlesztést illetően a falusi pártszervezetek döntő többségénél teljes a nyugalmi állapot. Ahol erre lehetőség volna, ott sem ismertetik, népszerűsítik a tsz, eredményeit. Ezzel maguk is hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyéni parasztok fejéban egyre jobban konzerválódjon a kisparaszti gazdálkodás, a "kert Magyarország" gondolata. A tsz-ek és a gépállomások közötti viszony a tapasztalatok alapján nem kielégítő. A tsz-k panaszkodnak a gépállomásokra, hogy rosszul dolgoznak, a szerződéseiket nem tartják be, kötelességeiket nem teljesitik időben. %nek tudható be, pl. hogy a Zsámbéki tsz. a Éejérmegyei bicskei gépállomáshoz ment dolgoztatni. Az ÁMGnél eléggé elterjedt, hogy szívesebben vállalnak fuvarozást, mint