MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. szeptember 23.

1/28. ő. e. Pártértekezlet. 1-5. • 1989. szeptember 23. - [A 24. ő. e. folytatása.] - - Összegzés az MSZMP Szervezeti Szabályzata tervezetének megyei vitájáról. 3-5.

I. Általános észrevételek: A tervezetet a párttagság kisebb része vitatta meg. A hiteles véleményformálást nehezítette, hogy egy ideig politikai programnyilatkozat-tervezet hiányában folytattunk eszmecserét a megvalósítást biztosító keretekről. Ezért egyes kérdések a Szervezeti Szabályzatban lévő szerepüknél lényegesen nagyobb súlyú vitát váltottak ki (például a párt neve, lelkiismereti szabadság). A párttagság úgy ítéli meg, hogy a tervezet összességében megfelelő, hiszen egy új, demokratikus és önszervező, a szocialista elveket és törekvéseket valló politikai közösség akaratát folyamatosan közvetítő szervezeti rendszer alapjait teremtheti meg. Az eddigiektől eltérő módon, a mai szükségleteknek megfelelően határozza meg a működési elveket, a párttagok jogait és kötelezettségeit. Jónéven veszik, hogy a párt felépítésére, a vezető testületek létrehozására vonatkozó javaslatok tartalmazzák a párttagság utóbbi egy év során megnyilvánuló törekvéseit. Ugyanakkor csak kisebb hányad ismerte fel a magyar és az európai baloldali mozgalmak szervezeti elveinek, gyakorlati módszereinek — a többpárti politikai viszonyok között hasznosnak és sikeresnek bizonyult — alkalmazására irányuló törekvéseket. A gondolkodásmódban még vegyesen jelenik meg az egypártrendszert tükröző és az újat akaró nézetek sokasága. Többen figyelmen kívül hagyják a megváltozott körülményeket, és hiányolják a hatalmi pozícióra vonatkozó utalást. Általános az egyetértés abban, hogy a párt a tagságé, nem öncél, hanem a társadalmi küzdelmek eszköze. Elfogadják az ebből következő javaslatokat, amelyek a tagság párton belüli jogainak és cselekvési szabadságának kiterjesztésére irányulnak. Helyeslik a túlszabályozottság oldását. Egyhangúlag támogatják azt a felfogást, hogy a vezető szerveket — minden szinten — a tagság hozza létre, azok a választók által meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzenek, a választók ellenőrzése alatt álljanak. II. A viták csomópontjai A párt neve: Jelentős azoknak a száma, akik úgy vélekednek, hogy nem szükséges a névváltoztatás akkor, ha a „Munkáspárt" megnevezés osztályszempontokat meghaladó szélesebb értelmezést és tartalmat nyer. Mások azt tartják, hogy az MSZMP klasszikus értelemben már régen nem munkáspárt, a jellege megváltozott, s ezt a nevének is tükröznie kell. A párt célja, jellege és működési alapelve: A vita a tagság lényeglátásának sokszínűségét, a bizonytalanság, a bizalmatlanság és az ellentmondásosság jelenlétét tükrözi. Jelentős részük elfogadta és egyetértett a célként megfogalmazottakkal, a nemzeti, valamint a demokratikus pártként történő definiálással, a működési alapelvekkel — mások ezt túlzottnak minősítik. Vannak, akik hangzatosnak találják a nemzeti párt kinyilvánítást. Nem alakult ki egységes értelmezés az „MSZMP a munkásmozgalom egyesült pártja" megállapításban. Hangsúlyosan támogatják a párt tevékenységének nyilvánosságára vonatkozókat. Egymástól élesen eltérő vélemények születtek a demokratikus centralizmus és a világnézeti követelmények elhagyása vonatkozásában. Az államszocializmus elvét támogatók nem értenek egyet a demokratikus centralizmus kiiktatásával. Annak elhagyásával a párt biztonságos működését érzik veszélyeztetve. Hangot adnak annak is, hogy egyetlen politikai párt sem nélkülözheti a pártfegyelmet, a pártegységet — amely magában foglalja az ideológiai egységet is. A demokratikus szocializmust elfogadók szerint a demokratikus centralizmus az állampárt elvetendő működési elve. Jelentős azoknak a száma, akik üdvözlik a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartását. Szerintük a modellváltáshoz ez elengedhetetlen, hiszen a párt tagjai elsősorban a közösen kialakított és elfogadott politikai célok megvalósítására szövetkeznek. A párt és tagjainak viszonya: Egyetértésre találtak a politikai kezdeményezés, a választás és a visszahívás alapelvei. Tetszést váltott ki az alapszervezethez, párttag-közösséghez való tartozás szabad megválasztásának lehetősége. A „megválasztottnak tekinthető" alternatívák közül a személyi döntések meghozatalakor a többségi akaratot legjobban tükröző megoldást, az „a" változatot támogatják. Elfogadják a párttagság feltételeként megjelölteket, továbbá azt az elvet, amely kizárja a más párthoz való tartozást. Egyértelműen helyeslik, hogy az adminisztratív, bürokratikus tagfelvételi munkát egy egyszerűbb belépési eljárás váltsa fel. Nem talált kedvező fogadtatásra a folyamat leírásánál használt „csatlakozni" kifejezés. A javasolt eljárás fenntartása mellett a „belépés" szó használatát támogatják. A kritériumként megfogalmazott két ajánlói támogatás szükségességét a többség elveti. Indokoltnak látszik a kifogás megtételére javasolt 15 nap 30 napra történő módosítása. A többség nem azonosul azzal, hogy az alapszervezet tagfelvételt elutasító határozata ellen a felsőbb pártszervhez lehessen fellebbezni és az hozza meg a végleges döntést. Felvetődik ugyanakkor az egyén védelme érdekében, hogy észrevételt tehessen ha igazságtalanság éri és észrevételét megvizsgálva annak eredményét a felsőbb pártszerv ismertesse az adott alapszervezet tagságával. Jelentős azoknak a száma, akik elfogadják a tagsági viszony szüneteltethetőségét, a törlés intézményének megszűnését. További magyarázatot igényel azonban a felfüggeszthetőségre vonatkozó rész. Javasolják a pártolótagság intézményének bevezetését. A pártba való ismételt belépés esetén a „tervezet" megoldásával szemben — annak nehéz kivitelezése miatt — helyesebb lenne a párttag kötelességévé tenni a nyilatkozattételt, a pártból való kizárás és indokainak feltárását. A párttag jogai és kötelességei a megváltozott politikai környezetnek megfelelően, a politizáló párt követelményei szerint kerültek megfogalmazásra. A többség azonosul ezzel, azonban vannak, akik a kötelességek szűkítését javasolják. Elegendőnek tartják a pártprogram képviseletére és a Szervezeti Szabályzat betartására kötelezni a párttagságot. A párttag jogai között felsorolt pártvédelem részletes kifejtésére van igény. A párt felépítése: Ismételten megerősödött annak az igénye, hogy az MSZMP szervezeti megújulásában a hangsúlyt az emberek problémáit jól ismerő, öntevékenyen szerveződő alapszervezeti közössé-