MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. szeptember 23.

1/25. ő. e. Pártértekezlet. 1-209. • 1989. szeptember 23. - Napirend: - 4. Állásfoglalás a kongresszusi dokumentumokról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 25-198.

Küldöttársaim azzal biztak meg, hogy jelentsem az értekezletnek, hogy mi váci kommunisták azt várjuk a kongresszustól, hogy gyakor­latilag uj párt szülessék, olyan párt, mely felnőttként kezeli tagjait, olyan humánus formációk, mely mélyen demokrlatikus, tole­ráns, értékmegőrző, progresszív haladó erőket támogató, racionális emberközpontú. Megyei vonatkozásban támogatjuk a pártválasztmány létrehozását. Tisztelt Elvtárssak! Gondjaimat szeretném megosztani önökké. Programtervezetünk foglalkozik a magyar egészségüggyel is. Ezzel kapcsolatosan szeretnék néhány észrevételt tenni . A magyar egész­ségügyet is megfertőzte a bürokrácia. Sajnos már betegeinket is las­san ügyfélként kezeljük, az egész hierarchikus felépítésünk beteg­ség, s nem betegközpontú. Az alapellátásban vissza kell térnünk a civilizált országokban jól bevált háziorvosi rendszerre, ahol az orvos, mint egy külső családfa, gondoskodik a rábizott populációról. Ez a forma még csak nem is pénzigényes, nem kivan drága külföldi műszereket, csak emberséget, empátiát, tenniakarást. Vissza kell adni a magyar értelmiségnek a korábban elvett megbecsülést, rangot. Az az ország,, amely nem becsüli értelmiségét, nem számithat hosszú távon sikerre, felemelkedésre. Állitom, hogy a magyar orvosok euró­pai felkészültségűek, csak hagyni kell őket, hogy képességeiket el­képzeléseiket szabadon kibon takoztathassák. Igenis komoly szerepe van minden társadalomban a személyiségnek, éljünk ezzel, mert a szürkeség, a nivellálódás nem visz előre. Az egészségügy a legmaga­sabb humán lszolgáItatás, ennek megfelelő rangot, prioritást kell számára mindenképpen biztositani. Az egészség a legfőbb emberi érték. Nálunk lassan nincs értéke az egészségnek. Nap mint nap látom, hogy középkorú, életerős emberek válnak egyik napról a másikra rokkanta, vagy sok esetben már késő minden orvosi beavatkozás, s megszűnik életük. Agyonhajszolt, plusz­munkát vállaló emberek országában élünk. Vigyázzunk egymásra. Legyünk megértőek, segítőkészek. Égető szükség van az egészségügy átfogó reformjára, modern szakmapolitikára, s ebben adjunk a beteg­ágynál dolgozók szavára is. Súlyos gondokkal terhes politikai idő­szakban élünk. Azt hiszem mi orvosok, a betegágynál tudunk a leg­jobban politizálni, gyógyításunkkal, emberi szavunkkal, hitünkkel, fanatikusságunkkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom