MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. szeptember 23.

1/25. ő. e. Pártértekezlet. 1-209. • 1989. szeptember 23. - Napirend: - 4. Állásfoglalás a kongresszusi dokumentumokról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 25-198.

észrevéteIe i nek Történelmi utunk tanulságaival foglalkozó rész általános összegzésével jórészt egyetértünk azonban itt is erőteljesen megof ga Imazódot t a demokratikus szocializmus értelmezésének, a párt rövid távú programja elkészítésének sürgőssége. Csak ez mellett néküIözhetetIen a modellváltás, definiálása, hogy az az új modell a polgári demokrácia vagy más, és ha más, akkor mi az? Programnyilatkozat tervezettel kapcsolatban szép elveket fogalmaz meg, amelyeket alapvetően elfogadhatók, azonban a tagság jelentős része idealistának tart ja,/már itt a tagság jelentős részét a területünkön értem, tehát nem nyilatkoznék széles körben, bár ezt a kongresszus idején nem tenném meg, / Gyakorlatilag ennek feltétele egy sikeres gazdaságpolitika lenne, és ha ez be is következik akkor is ez egy rendkivül hosszútávu program lehetne. Lehet, hogy kevesebb fedezet nélkül Ígéretet tartalmaz, de sokan megjegyezték hogy még mindig sok a teljesíthetetlen Ígéret. Egyetértünk de a tulajdon reformmal, az állami tulajdon védelmére szükséges a garanciánk Feltétlen szükséges az önkormányzat fokozása, a döntések jórészének leosztása kerüljön az érdekeltek szintjére. Nem látjuk jelen helyzetben a nyilatkozatban tettek valóra váIt I hatóságát belátható időn belül, itt érteném azt, hogy az egészségü^gy megjavitása, az oktatásügy megjavítása, a falu város közti különbség csökkentése, és az infrastruktúra javítása. Ami szerepel ebben az anyagban. A szervezeti szabályzattal kapcsolatos vita néhány konkrét témaköré/ csoportosul.Ezek; a név, a párt névváltoztatása, az MSZMP milyen párt legyen, a párttagfeIvéteI az ajánlók kérdése, a párt elnökének, főtitkárának választása, a tagdijak elhelyezése. A névváltozással kapcsolatosan megoszlottak a v é lemények. A többség ugy foglalt állást, nem szükséges a névváltoztatás, de ebben az esetben eIkerüIhetIen a munkás szó definiálása. Erre megfelelő lehet a bérből és fizetésből élők jelzője. Nem tudjuk elfogadni azt az elképzelést, hogy a párt képviselni tudja az egész ország lakosságát, igy a nép pártja lehet, ehhez hasonló volt a párt korábbi álláspontja is. A párttagfeIvéteI kizárólag az alapszervezeti tagság véleményén alapuljon, a döntéssel szemben fellebbezésnek helye ne legyen. Feltétlen szükséges, hogy a párttagdij felhasználásáról a párttagság közvetlenül dönthessen, ezen viták során felvetődött, hogy a tagdíj 5o-5o %-os felhasználási megoszlása, de olyan vélemények is elhangoztak, hogy a tagdíj loo %-a maradjon az alapszervezeteknél, és ők döntsék el, hogy a létrehozott szerveződéseknél /tehát községi, vagy városi szinteken/