MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. szeptember 23.
1/25. ő. e. Pártértekezlet. 1-209. • 1989. szeptember 23. - Napirend: - 4. Állásfoglalás a kongresszusi dokumentumokról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 25-198.
PÉ/7/2/SLné egészséges közélet, a valódi demokrácia nem nélkülözheti a központi hatalmat és az állampolgárokat összekötő átjárásokat, mellyel közvetlen tapasztalatokban is megtanulják, hogy a köz ügye az ő ügyük. A mai átmeneti időszakban egy ujat épitő, de ugyanakkor válságot megoldó periódusban különösen fontos, hogy a helyi viszonyokban ne a a széthúzást kezdeményező erők, hanem a megoldást segitő szándékok és akaratok érvényesüljenek, intézményesüljenek. 3ó példaként emlitem a százhalombattaiak környezetvédelmi szövetségét. Az önkormányzatok a belpolitikai egyensúly egyik alapját képezhetik. Megfelelő gazdasági háttér, erő nélkül azonban nem tudnak tartós pilléreivé válni ennek az egyensúlynak. Ezért sürgetőnek tartom az önkormányzati tulajdon megteremtését és jogi kereteinek megalkotását. Az önkormányzatok kezdeményezőén léphetnek fel a terület- és településfejlesztésben, a romló környezeti állapot javitásában, továbbfejleszthetik a szociálpolitika helyi gyakorlatát. Célját tekintve ez általánosabban a vigéki Magyarország felemelésére irányuló törekvés. Nem titkolt szándékunk, hogy a vidéken élő emberek problémáira irányítsuk a közfigyelmet, hogy gondjaik megoldását a jövőben ne kezelhessék másodrendű kérdésként. Az sem közömbös, hogy a demokrácia intézményes feltételei központi és a helyi hatalom között miként épülnek ki. Ez a kérdés nem uj, hiszen történelmünk során a valóságos társadalmi folyamatok már többször napirendre tűzték. 1945-ben például a progresszív erők képviselői közül többen a demokratizálódás kulcskérdésének tartották a feudális hagyományokkal átszőtt vármegye védőbástyáinak szétzúzását, melyben a vármegye a vármegyei tisztviselők ügyévé vált. A kérdés ma is időszerű, bár más az alapja. Időszerűségét most az adja, hogy az államszocializmusra jellemző centralizált közigazgatást demokratizáljuk. Ami a megyék sorsát illeti, a megyének, mint közigazgatási egységnek a szerepét és várható jövőjét sokan vitatják. A mértéktartó megitélés az, hogy a megyei szintet mindenképpen korlátozni, önkorlátozni kell. Ez az elképzelés néhány ponton találkozik azzal a felhívással, amelyet a soproni polgárok juttattak el az országgyűlés alelnökéhez. Ehhez valóban a közigazgatás reformjára van szükség, mielőtt azonban végleg pálcát törnénk a megyék felett, vegyük figyelembe azt, hogy a megye történetisége nélkül nem Ítélhető meg. Mindenképpen pozitív volt a nemesi megye kialakulása, mert a központi hatalommal szemben ellensúlyt képezett. Megszünk és kiüresedett