MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1985. március 2-3.

1/22. ő. e. Pártértekezlet. 1-140. • 1985. március 2-3. - [A 17. ő. e. folytatása.] - - Politikai vitakör - dokumentumok. 1-45. [3 db brosúra]

ségek más KGST-országokkal folytatott kooperáció alapján történő gyártásának bővítésével fogják biztosítani. Meggyorsítják a gyorsneutronos reaktorok fejlesztését, már megkezdődtek az előkészületek az atomenergia távfűtéshez való felhasználására. Az NDK-ban az atomerőművek részesedése a villamos erőművek teljesítménynövekedésében az 1971—1975-ös évek 17%-áról az 1976—1980-as években 27%-ra fog emelkedni. Bulgáriában az atomerőműveknek a villamosenergia-termelésben betöltött aránya 1980-ban eléri a 20%-ot, Csehszlovákiában kb. a 7—10%-ot. Folytatódik a jelenlegi ötéves tervidőszakban a paksi első magyar atomerőmű építése. Atomerőművek építését kezdik meg a Kubai Köztársaságban, Romániában és Lengyelországban. Kubában 1977—1978-ban a Szovjetunió műszaki segítségével kezdik meg egy 880—1000 megawattos beépített teljesítményű atomerőmű építését: a két reaktor teljesítménye egyenként 440—500 megawatt. A KGST-tagállamok nagy figyelmet fordítanak az atomenergetika közös fejlesztési prognózisaira. 1974-ben a KGST Atomenergia Békés Célú Felhasználásával Foglalkozó Állandó Bizottsága keretében elkészült a KGST-tagországok atomenergetikájának 1990-ig szóló fejlesztési prognózisa; az 1976—1980-as időszakra szóló műszaki-tudományos együttműködési munkatervébe az állandó bizottság felvette az alábbi kérdés kidolgozását: „Az atomenergetika fejlesztési prognosztizálásával kapcsolatos kutatások a KGST-tagországokban." Az atomenergetika fejlődésének prognosztizálása és távlati tervezése megkívánja, hogy rendszerszemlélet érvényesüljön a különböző típusú atomerőműveknek az atomenergetika szerkezetében betöltött szerepe és jelentősége értékelésénél. Ezzel függ össze az atomenergetika egyik fontos kérdésének a megoldása: a természetes uránkészletek felhasználása hatékonyságának növelése alapján lényegesen bővíteni kell az atomenergetika üzemanyag-bázisát. Az olcsó uránkészletek ismert korlátozott menynyiségére való tekintettel az atomerőművek üzemanyag-kiadásai képezik az egyik legfontosabb — rendszer jellegű — krité-