MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1985. március 2-3.

1/22. ő. e. Pártértekezlet. 1-140. • 1985. március 2-3. - [A 17. ő. e. folytatása.] - - Politikai vitakör - dokumentumok. 1-45. [3 db brosúra]

üzemeltetésénél elkerülhető a környezetre veszélyes radioaktív sugárzás. A KGST-tagországok között az atomenergia békés felhasználása terén folyó együttműködés fejlesztésére szolgáló műszakitudományos bázis létrehozásában történelmi szerepet játszik a Szovjetunió. Az 1955-ben aláírt kétoldalú megállapodások alapján a Szovjetunió biztosította a szükséges műszaki-tudományos és termelési segítséget Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Románia és Csehszlovákia számára az atomfizikával, valamint az atomenergia békés célokat szolgáló felhasználásával foglalkozó tudományos kutatóközpontok létrehozásához. E megállapodások értelmében a Szovjetunió sokoldalú segítséget nyújt az öt megawattos teljesítményű kísérleti atomreaktorok és gyorsítóberendezések megtervezéséhez és létrehozásához, biztosítja a berendezéseket, a szükséges mennyiségű hasadóanyagot, továbbá ismerteti a tudósokkal és a mérnökökkel a Szovjetunióban e téren folyó tudományos kutatásokat. Később hasonló megállapodás aláírására került sor Jugoszláviával is. E kutatóközpontok építésében, szerelésében, a berendezések beszabályozásában és üzembe helyezésében az említett országokban a hazai szakembereken kívül több mint ezer magas képesítésű szovjet szakember vett részt, és a szocialista országok több mint 3 ezer szakembere és fiatal tudósa utazott továbbképzésre a Szovjetunióba, ahol tudományos fokozatot és címet szerzett. Az együttműködésnek ebben a szakaszában a Szovjetunió műszaki-tudományos segítségével a KGST-tagországokban és Jugoszláviában kilenc atomreaktort, hat ciklotront, hét radiokémiai és fizikai laboratóriumot építettek és helyeztek üzembe. A KGST-tagországok e tudományos kutatóközpontjai létrehozásához és a tudományos dolgozók képzéséhez nyújtott szovjet segítségnek kiemelkedő jelentősége volt a tagállamok számára. Lehetővé tette, hogy rövid idő alatt elérjék az atomtudomány és technika korunkra jellemző -nemzetközi fejlettsági színvonalát. A KGST-tagországok egyes nemzeti atomkutató intézetei ma már hatalmas nemzetközi jelentőségű, tudományos ku-