MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1985. március 2-3.
1/22. ő. e. Pártértekezlet. 1-140. • 1985. március 2-3. - [A 17. ő. e. folytatása.] - - Politikai vitakör - dokumentumok. 1-45. [3 db brosúra]
Hogyan, milyen elvek alapján készítették elő az új alkotmánytervezetet? A Szovjetunióban már a hatvanas évek elején felvetődött az új alkotmány megszerkesztésének igénye. A kidolgozás 1962-ben kezdődött, a tervezet végső formába öntése tehát 15 esztendő elméleti és jogalkotó munkájára teszi fel a koronát. Az alkotmánytervezet előkészítésére bizottságot hívtak életre. Az utóbbi években ennek az alkotmánybizottságnak Leonyid Brezsnyev volt az elnöke. A 75 tagú testületben részt vettek a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, a Titkárság tagjai, a Legfelsőbb Tanács tisztségviselői, valamennyi szövetségi köztársaság képviselői, a társadalmi szervezetek — a szakszervezetek, a Komszomol, a nőbizottság — vezetői, a tudományos és a kulturális élet vezető személyiségei, a termelőmunka hősei. Az alkotmánytervezetet ez a bizottság terjesztette a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége elé. amely az okmányt nyilvánosságra hozta és országos vitára bocsátotta. Az alkotmánytervezet megszövegezésekor a bizottság számos elvi és gyakorlati szempontot vett figyelembe. HH A bizottság mindenekelőtt a párt elvi iránymutatásából indult ki, amelyet a XXV. kongresszus így fogalmazott meg: „A kommunista építés során végzett munkánk fő irányvonala megmutatkozik a szovjet társadalom politikai rendszerének sokoldalú fejlesztésében. A szocialista államiság tökéletesítéséről, a szocialista demokrácia továbbfejlesztéséről, az állami és a társadalmi élet jogi alapjainak erősítéséről, a társadalmi szervezetek tevékenységének aktivizálásáról van szó." Ma már ugyanis „nemcsak elméletből, hanem több évi tapasztalatból tudjuk: ahogyan valódi demokrácia lehetetlen szocializmus nélkül, éppúgy szocializmus is lehetetlen a demokrácia szüntelen fejlesztése nélkül. Szocialista demokráciánk tökéletesítését mi mindenekelőtt úgy értelmezzük, hogy állandóan biztosítjuk a dolgozók mind szélesebb részvételét a társadalom ügyeinek intézésében; úgy értelmezzük, mint államunk demokratikus alapelveinek további fejlesztését, a személyiség sokoldalú kibontakozásához szükséges feltételek megteremtését."