MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1985. március 2-3.

1/22. ő. e. Pártértekezlet. 1-140. • 1985. március 2-3. - [A 17. ő. e. folytatása.] - - Politikai vitakör - dokumentumok. 1-45. [3 db brosúra]

sokat nemrég megismételte J. Carter elnök charlestoni beszédében, amely teljes egészében a szovjet—amerikai kapcsolatokkal foglalkozott, valamint a Time című folyóiratnak adott legutóbbi interjújában. A charlestoni beszéd egyes tételei pozitívan értékelhetők. Ez többek között vonatkozik arra, hogy az elnök megerősítette a szovjet—amerikai kapcsolatoknak a háború megelőzése és számos fontos világprobléma megoldása szempontjából mutatkozó nagy jelentőségét, valamint az elnöknek arra a kijelentésére, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közti minden nézeteltérés ellenére, a két országnak fontos megegyező érdekei vannak, s ilyen körülmények között előnyösebb a békét és az együttműködést hangsúlyozni, nem pedig az ellenségeskedést és a nézeteltéréseket. J. Carter beszédének azonban van egy másik oldala is: az a nyilvánvaló kísérlet, hogy az Egyesült Államokat felmentse a felelősségtől a Szovjetunióval való kapcsolatokban támadt nehézségekért és a nehézségek okait „a szovjet fél részéről jelentkező, bizonyos negatív kommentárokra" szűkíti. Ezzel kapcsolatban Carter elnök kijelentette: „Ha ezek a kommentárok a mi indokaink helytelen értelmezésén alapulnak, akkor megkettőzzük erőfeszítéseinket, hogy tisztázzuk ezeket. De ha ezek egyszerűen avégből tett propagandatörekvéseket tükröznek, hogy nyomást gyakoroljanak ránk, akkor senkinek se legyen kétsége afelől, hogy mi határozottan haladunk majd a magunk útján." Mindannak fényében, ami a legutóbbi időben a két ország közti kapcsolatokban történt, az elnöknek ez a kijelentése legalábbis csodálkozást kelt. Ami a hadászati fegyverzetek korlátozásával foglalkozó tárgyalásokat illeti, az ez év márciusában az amerikai tárgyalófél részéről Moszkvában előterjesztett javaslatokat, amelyek eltértek a vlagyivosztoki megállapodásoktól, egyáltalán nem azért utasították el, mert a Szovjetunióban nem tudták azokat érdemük szerint megérteni és értékelni. Ellenkezőleg, éppen azért utasították el őket, mert lényegüket jól megértették, úgy értelmezték, mint az Egyesült Államoknak egyoldalú előnyök kiharcolására irányuló kísérletét. Az Egyesült Államokra gyakorolt „nyomást" célzó, „propagandakísérletek"-ről szóló tétel sem állja ki a kritikát. Ilyesféle