MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1985. március 2-3.

1/17. ő. e. Pártértekezlet. 1-122. • 1985. március 2-3. - A megyei pártértekezletet előkészítő anyag: - - Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának jelentése a megyei küldöttértekezletnek a XII. kongresszus óta végzett munkáról. 21-97.

- 2o gozó, feldolgozó és tartóeitó kapacitás, s a termékeket gyorsan a rendeltetési helyére juttató felvásárló, szállitó, értékesítő hálózat alakuljon ki, amelyben az érdekeltség a kivánt célt szolgálja. Az ipari és a mezőgazdasági termelós fejlődésében növekvő szerepe volt a tudományos eredmények egyre szélesebb körű gyakorlati alkalmazásának. A mezőgazdaság területén gyümölcsöző kapcsolatok alakultak ki a megyei és fővárosi tudományos intézmények és a termelőüzemek között. A mezőgazdasági fejlesztés koncepciójának kialakításában és megvalósításában növekvő aktivitással vesznek részt a kutatók és oktatók. Kialakulóban és elterjedőben Vannak azok a kapcsolati formák, amelyek közvetlenül is érdekeltté teszik a kutatókat eredményeik gyakorlati alkalmazásában. Egyre gyakoribb, hogy a tudományos intézmények termelő együttműködésekben vesznek részt. • Az ipari termékek fejlesztésében nőtt a hazai és nemzetközi tudományos eredmények hasznosítása. A nagyvállalatok saját fejlesztő apparátusában, az ipari kutatóintézetekben erőteljesebbé vált a fejlesztési és áz adaptációs munka. Megnövekedett az érdeklődés a termékszerkezet korszerűsítése nyomán a külföldi licencek és kow-how-k iránt. Ezek a törekvések növelték a termelés műszaki szinvonalat, a gyártási kultúrát és javitották a termékek exportképességét, a belföldi ellátásra kerülő áruk minőségét. A tudomány és a gyakorlat kapcsolatának erősödése pozitivan visszahatott a tudományos intézmények munkájára is. A kutatók, oktatók jobban érzékelik a termelés gondjait, hatékonyabban segítséget tudnak nyújtani azok megoldásához. A megye termelő üzemeiben a következetes kádermunka eredményeként, a jobb közgazdasági adottságok következtében az átlagnál jobb a szakember ellátottság. Ez lehetővé tette a vállalati vezetés színvonalának gyorsabb ütemű javítását. Nőtt a vezetői aktivitás, a kezdeményezőkészség és az uj iránti fogékonyság. Erősödött a vezetés demokratizmusa. Egyre jellemzőbb a vezetők munkájában a mennyiség helyett a minőségre való törekvés. A növekvő feladatokhoz, a szigorúbb gazdálkodási feltételekhez és az ezt követő