MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1980. március 1-2.

1/15. ő. e. Pártértekezlet. 1-52. • 1980. március 1-2. - [A 13. ő. e. folytatása.] - - Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának jelentése a megyei pártértekezletnek a XI. kongresszus óta végzett munkáról. 11-52. [brosúra]

\ A tanácstagok tevékenységükről rendszeresen tájékoztatják a lakosságot, be­vonják őket a közügyekbe, jól mozgósítják a dolgozókat akár a települések szé­pítésére, fejlesztésére, akár az egész megyét érintő tennivalókra. A lakosság - ha értelmes célra mozgósítják -, mindenkor szívesen vállalja a többlet felada­l tot, örömmel fogadja, ha igénylik véleményét, munkáját. Minőségi változást jelentett a helyi tanácsok életében az, hogy nagyobb ön­állóságot kaptak. Mindez növelte tekintélyüket; az ügyek gyorsabban, színvonala­sabban intéződnek, ott foglalkoznak a lakosság dolgaival, ahol legjobban ismerik azokat. Csökkenőben a lakosság és az ügyiratok sok, felesleges utaztatása. Az álla­mi fegyelem, az adómorál jó. A megyei tanács és végrehajtó bizottsága tevékenységének középpontjában a párt- és kormányhatározatok jó végrehajtása, ellenőrzése, a települések érdekkép­( viselete áll. Megerősödött és jó a gazdaságszervező munkája. A megyei testületek felelősséggel foglalkoznak a megye társadalmi, gazdasági fejlődésével, a társa­dalompolitikai, ágazati feladatok ellátásának szervezésével, irányításával, ellenőr­zésével. Munkájában jól érvényesül az össz-megyei szemlélet: távlati terveiben, fejlesztési koncepciójában alkalmazkodik a megye sajátosságaihoz. Ipar-, kereske­delem telepítésnél, művelődés- és egészségügyi beruházásoknál, fejlesztéseknél átgondolt, megfontolt politika érződik. h A megyei tanács tervszerűbb gazdálkodásra, ésszerű takarékosságra, a köz­ponti- és a helyi érdekek összehangolására ösztönzi a helyi tanácsokat. Ennek eredménye az V. ötéves terv eddigi teljesítésében mérhető le. Igyekszik kihasználni azt a lehetőséget is, ami a fővárosi tanáccsal való együtt­működésben rejlik. 1974-ben kötött megállapodás alapján minden évben egyez­tetik a tanácsi, a szakigazgatási terveket, összehangolják a tennivalókat. Különö­, sen a fővárost és az agglomerációt érintő fejlesztések, közép- és hosszú távú kon­cepciók során egyeztetik, közelítik az érdekeket. Színvonalasabbá vált a tanácsok irányító, ellenőző tevékenysége is. Megmutat­kozik ez a településfejlesztésekben, a lakosság ellátásában is. A tanácsok mellett működő bizottságok nemcsak a szocialista demokrácia erősítői, de a döntések meghozatalában, végrehajtásában és ellenőrzésében is nagy a szerepük. Feladatok­kal való ellátásuk, munkakészségük, aktivitásuk még sok tartalékot rejt magában. Az eredmények mellett azonban némely területen formalitás, bizonytalanság jellemzi egy-egy tanácstag munkáját. Jobban kellene élni a testületeknek a vissza­húzódó, közömbös tanácstagok visszahívásával, bírálatával, mert az egész közös­ség érzi kárát a passzivitásnak. A tanácsi munka egyszerűsítésében sok sikert értünk el. Jelentősen emelkedett az államigazgatási munka színvonala. Megfelel a társadalompolitikai követelmé­nyeknek. Az ügyintézés törvényes, a határozatok megfelelnek a jogpolitikai elvek­nek. Lényegesen korszerűbb, egyszerűbb a munka, eredményeként számos helyi javaslat, ötlet valósult meg. Csökkent a különböző adatszolgáltatási kötelezett­ség, számos hatósági ügyben korszerűsítették az eljárást. Az adóztatási, a kisajá­títási és szabálysértési ügyekben a korábbihoz képest kevesebb a felesleges papír­munka. Népszerűek az ügyfélszolgálati irodák, a jogsegélypropaganda bevált. Az egészségügyi és oktatási intézmények irányításának integrációja csökkentette a szétaprózottságot, eredményesebb lett a szakmai munka. Javításra vár a társ­községek kapcsolata: sokszor csak a központban és nem a kirendeltségeken tudják f elintézni dolgaikat a társközségekben lakók. A szakigazgatásban jelentős szerepük van a járási hivataloknak, felügyeleti szerepük tovább fejlődött, tartalmasabb, hatékonyabb a határozatok végrehajtá­sának megszervezése és ellenőrzése. Hatósági jogkörük bizonyos feladatok át­csoportosítása miatt csökkent. így például a mezőgazdaság állami irányításának y átszervezése átmeneti zavarokat, gondokat is okozott. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom