MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1980. március 1-2.

1/15. ő. e. Pártértekezlet. 1-52. • 1980. március 1-2. - [A 13. ő. e. folytatása.] - - Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának jelentése a megyei pártértekezletnek a XI. kongresszus óta végzett munkáról. 11-52. [brosúra]

hető, hogy a gazdaságok többsége optimális időben végzi el a feladatokat. Ugyanakkor a nagy teljesítményű, drága gépek javítását, felújítását még nem oldották meg teljesen. Szükséges gépjavító bázisok kialakítása, az első ilyen, - a ceglédi Lenin termelőszövetkezetben — már működik. A termőterület az előző ötéves terv időszakához viszonyítva kisebb mértékben, — mintegy 13 ezer hektárral - de tovább csökkent. Ugyanakkor azonban hatékonyabbá vált a földdel való gazdálkodás és meggyorsult a parlagföldek megművelése. Tavaly már csak 400 hektár parlagföld volt a nagyüzemekben. Jelentős területeken végeztek a gazdaságok meliorációt és alakítottak ki öntözőrendszert. E tekintetben példamutató a ráckevei Aranykalász-, a dánszentmiklósi Micsurin-, és az ócsai Vörös Október termelőszövetkezet. Sajnos nem növekedtek a meliorációs igényekkel párhuzamosan az állami eszközök. Nagyarányú a fejlődés a növénytermesztésben. A búza termésátlaga 14,7 százalékkal volt magasabb az utóbbi években, mint a IV. ötéves terv idején. Átlagban hektáronként 38 mázsa búza terem. A kukorica 19, a burgonya termésátlaga 15, a napraforgóé 46 százalékkal haladta meg az 1971-75 évi átlagot. Ezeknek a növényeknek mintegy háromnegyed részét termelési rendszerek keretében termelik. Kialakultak a 300-1000 hektáros zöldségterülettel rendelkező bázisgazdaságok. A megyében mintegy 20 ezer hektáron termelnek zöldségfélét. Érezteti az ellátásban is kedvező hatását a több mint másfél millió négyzetméter fólia alatti termelés. A korábbihoz képest javult a gazdaságok és a felvásárlók kapcsolata, szilárdabb mindkét részről a szerződéses fegyelem, de még mindig nem zavarmentes. Folytatódott az elavult szőlő- és gyümölcs területek csökkentése, de még - elsősorban a kisüzemekben - sok a korszerűtlen gyümölcsös. A gyümölcs- és szőlőtermesztésben kedvező fordulatot jelentett a megye hosszú távú szőlő-, gyümölcs termelési koncepciójának kidolgozása. A megvalósítás megkezdődött. Optimális termőterületeken, tömbösített, korszerű fajta- és telepítési rendszerben tartósan magas termésátlagot biztosító ültetvények jönnek létre. Jelentős részük víztakarékos, korszerű csepegtető eljárással öntözhető. Jelentős kezdeményező szerepet vállalt a telepítések megvalósításában és az együttműködések szervezésében a dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet. Az országban jelenleg egyedüli, 800 hektáros közös csonthéjas ültetvény telepítését ez évben befejezik. A Törökbálinti Állami Gazdaság szervezésével a budai járásban 1200 hektáros és Fót környékén 400 hektáros csonthéjas gyümölcsöst telepítenek. Szárazhegyen a Monori Állami Gazdaság a szervezője mintegy 600 hektár szőlőtelepítésnek. A budai és a gödöllői járásban megkezdték a kiskertek szőlő- és gyümölcsrekonstrukcióját. Az állattenyésztésben szintén jó eredményeket értünk el. Nőtt az állatlétszám és emelkedett hozamuk. Javult az állategészségügy, nem fordultak elő jelentős veszteségeket okozó fertőzések. Kiemelkedő sikereket értünk el a tejtermelésben. Négy év alatt a fajlagos tejtermelés több mint 1200 literrel emelkedett. A nagyüzemekben az egy tehénre jutó tejtermelés meghaladja a 4100 litert. A takarmányozás színvonala emelkedett, a növekvő tejtermelés mellett 37 dekára csökkent az egy liter tej termeléséhez felhasznált abrakmennyiség. Tejtermelésben országosan is élenjárunk. Kiemelkedik a dunavarsányi Petőfi-, a vácszentlászló! Zöldmező-, és a kocséri Petőfi Termelőszövetkezet, valamint a Kiskunsági Állami Gazdaság. Közülük a kocséri tsz elnöke és munkatársai Állami Díjat kaptak. A sertéstenyésztésen belül a kocalétszám — egyenletes fejlődés eredményeként meghaladja a 36-37 ezret. A nagyüzemek elsősorban a meglevők rekonstrukciójával bővítették a férőhelyeket. Bevált a sertéshibridek tenyésztése. Ebben kezdeményező szerepet vállalt a herceghalmi kísérleti gazdaság. A kisegítő gazdaságokban is jó a tenyésztési kedv. Ha a fajlagos abrakfelhasználás csökken, még nagyobb eredmények várhatók.