MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1980. március 1-2.

1/15. ő. e. Pártértekezlet. 1-52. • 1980. március 1-2. - [A 13. ő. e. folytatása.] - - Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának jelentése a megyei pártértekezletnek a XI. kongresszus óta végzett munkáról. 11-52. [brosúra]

kozását az is, hogy nincs kellően összehangolva a termelő és külkereskedelmi vállalatok érdekeltsége. A behozatal engedélyezési eljárása bonyolult és hosszadalmas. A vállalatoknál kevés a nyelvismerettel rendelkező, az üzleti tárgyalásokba bevonható megfelelő műszaki, közgazdasági szakember. A mezőgazdaság jellemzői Pest megye tiz állami gazdasága, 76 termelőszövetkezete az V. ötéves terv idején további jelentős eredményeket ért el, évente átlagosan tiz százalékkal növelte termelését. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetek elsősorban jól szervezett együttműködéssel és jövedelemkiegészítő tevékenység meghonosításával javították gazdálkodási feltételeiket. A háztáji- és kisegítő gazdaságok is kiegyensúlyozottan termeltek, mindinkább a nagyüzemek tervezhető részévé válnak. A megye mezőgazdasága növekvő mértékben járul a népgazdaság exportárualapjához, ellátja alapvető élelmiszerekkel a megye lakosságát és részt vesz Budapest zöldség-, gyümölcs-, tej-, tojás-, és húsellátásában. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben öt év alatt 30 százalékkal nőtt a nyereség. Megvalósulhattak a tervezett beruházások, fejlesztések, emelkedett a mezőgazdaságban dolgozók jövedelme. A másodvetések alkalmazásával, az állattenyésztési hozamok növelésével, a kiegészítő tevékenységek bővítésével még a kedvezőtlen időjárás okozta kieséseket is nagyrészt pótolni tudtuk. Megvannak a további gyors ütemű fejlődés feltételei. Jó eredményt értek el a megye állami gazdaságai. Különösen elismerésre méltó a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság, a Ceglédi Állami Tangazdaság és a Temperáltvízű Halszaporító Gazdaság munkája. Kiemelkedő az együttműködések fejlesztésében a Törökbálinti és a Monori Állami Gazdaság. A kedvezőtlen adottságokat a termelési szerkezet módosításával eredményesen ellensúlyozta az Alagi és a Gödöllői Tangazdaság, a Kiskunsági Állami Gazdaság. A termelési rendszerek és a termelőszövetkezetek közötti együttműködések meggyorsították az új technológiák, módszerek és eljárások alkalmazását. A keverék-takarmány ellátásban, a tej-, a zöldség-, a gyümölcsfeldolgozásban sok kezdeményezésnek lehettünk tanúi. Korszerűsödött a gazdaságok belső felépítése, üzemi szervezete. Koncentrálódott a szellemi és anyagi erő. Folytatódtak a jól előkészített szövetkezeti egyesülések. A körültekintő előkészítés eredményeként a termelés az egyesülés első évétől javult. Végrehajtottuk a Politikai Bizottság 1976 novemberi határozatát, sígya fővárosi termelőszövetkezetek irányítása és felügyelete Pest megyéhez került. Azóta valamennyi volt budapesti szövetkezet egyesült Pest megyei szövetkezetekkel, megteremtve ezáltal a gyors ütemű fejlődés lehetőségeit. Javult a vezetés színvonala, erősödött a szövetkezeti demokrácia, s nagyobb önállósággal, felelősen éltek a vezetők, bátrabban kezdeményeztek, vállaltak kockázatot. Korszerűsödött a szövetkezetek állami felügyelete. Egyesültek a tsz területi szövetségek és egy megyei szövetség alakult. Fejlődött a termelés biológiai, műszaki, technikai bázisa, elterjedtek az iparszerű termelési rendszerek, új fajták, módszerek, technológiák honosodtak meg. Korszerűsödött a vetésszerkezet, laboratóriumi vizsgálatok biztosítják a jó tápanyag-utánpótlást. Tudományos alapokra helyeződött a vetőmag-előállítás, vetőmagkikészítés. A mezőgazdasági gépek teljesítőképessége öt év alatt tiz százalékkal nőtt. A legfontosabb növények termesztése gépekkel történik. Ennek köszönni