MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1980. március 1-2.

1/14. ő. e. Pártértekezlet. 1-223. • 1980. március 1-2. - Napirend: - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a XI. kongresszus óta végzett munkáról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 32-209.

Elnök: Köszönöm Illovai elvtársnő hozzászólását. Következek Szekeres József elvtárs, a Százhalombattai Városi Tanács elnöke, Százhalombatta város küldötte. Szekeres József

: Tisztelt Pártértekezlet! Százhalombatta kommunistái két nappal ezelőtt tartották küldöttértekezletüket, ahol nagy felelősségérzettel vitatták meg a Városi Pártbizottság beszámolóját és foglaltak állást a XII. pártkongresszus irányelvei mellett. Abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy a városi pártértekezlet küldötteként vehetek részt Pest megye kommunistáinak pártértekezletén, és azt a feladatot kaptam, hogy la szót kapok, juttassam **"f*f ****

** a fiatal szocialista város 12oo kommunistájának üdvözletét Pest megye kommunistáihoz, mondjam el, hogyan hajtottuk végre a XI. kongresszus határozatait és véleményű, !ket továbbítsam a XII. kongresszus irányelveiről. A Megyei Pártbizottság jelentése több olyan megállapítást tartalmaz és olyan eredményekről számol be, amelyek városunkban is helytállóak. A bevezető rész, amely társadalmi-gazdasági fejlődésünk fő tendenciáit elemzi, úgy fogalmaz, hogy eredményeink igazolják: erősödött a párt tömegkapcsolata, érvényesül a párt vezető szerepe. A megye dolgozói alkotó aktivitással vették ki részüket a munkából és támogatták a párt céljainak megvalósítását. E megállapítást szeretném erősíteni a Politikai Bizottság 1973. július 3-i határozatának végrehajtása során a várospolitikai munkában elért eredményekkel, a gazdasági együtt' működés, a szocialista demokrácia, népképviselet területén bekövetkezett politikai változásokkal. A szocialista demokrácia és a népképviseleti jelleg fejlesztése a tanácsok tevékenységében akkor indult meg, amikor az 1975. évi, a tanácsokról szóló törvény biztosította ennek törvényi garanciáit. Olyan önállóságot jelent, amely magában foglalja a helyi kezdeményezést, az önállósággal járó felelősségteljes tevékenységet és elősegíti a központi irányítás hatékonyságát. Érvényesülése viszont elengedhetetlen és nélkülözhetetlen alapja annak a gazdasági megalapozottságnak, amelynek célja a terület és a település fejlesztése, a lakosság igényeinek mind teljesebb kielégítése. E célok teljesítő-