MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1980. március 1-2.

1/14. ő. e. Pártértekezlet. 1-223. • 1980. március 1-2. - Napirend: - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a XI. kongresszus óta végzett munkáról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 32-209.

Ugyanakkor nagyon határozottan fel kell lépni azokkal szemben, - elvtársaim - akik semmirekellők, akik lógósak, akik munkahalogatók. De ezt sem ugy kell ám tenni, hogy általában nagysöprüvel összesöpörni ezt a csoportot, hanem konkrétan megmondani: szakikám, ebben a rendszerben van olyasmi, amit szabad, van, amit lehet, van, ami tilos, és egyáltalán nem szabad. Tartsd magad ehhez, mert különben ez és ez van. De itt világosan kell beszélni, és nem bosszúból, meg abból kiindulva, hogy nekem egyszer azt mondta, hogy majd. Nem, elvtársaim. De emberek vagyunk, mi csináljuk a politikát, mi csináljuk az üzemi életet, és ugy csináljuk azután, hogy nem tudjuk másképp csinálni. De az alapvető, jó tendenciákat kellene itt érvényesülni. Nagyon fontos tehát, hogy mindig reálisan Ítéljük meg a dolgainkat. Művelődési dolgokkal is viccelődünk, és mondjuk, hogy igen, már mindekinek van önálló fürdőszobája - akinek van ^lakása, meg ez, de nincs könyvtára. Elvtársaim! Ezt is könnyű megállapítani annak, akinek fogalma sincs arról, vagy csak regényből tudja, hogy igen, ennek az országnak a döntő többsége, az elődeink ugy élték le az életüket, hogy betevő falatjuk alig volt, nemhogy egy könyvet, vagy egyebet vehettek volna. És ez nem hivatkozási alap, hogy eltelt 30 év. Ez a 30 év ilyen szempontból nem sokat jelent. Nem sokat jelent! Nem nagyon régen, Nyugat-Németországban voltunk, s elmentünk egy nagyon jeles gyárba. A nyugat-német kollégámmal fogadni akartam, mert ami nálunk ebben a tekintetben, a művelődés tekintetében történt, az azért már nem lebecsülendő. De legyünk itt is türelemmel, ne nyugodjunk bele abba, ami van. Enni, inni megtanultunk, minden, stb. Kicsit több műveltséget, kicsit több kultúrát. Ez jó persze. Itt lassan lesz a mennyiségből minőség, ezt se felejtsük el, de nekünk azért már van valamink. Mondtam ennek a nyugat-német kollégának - mert nagyon dicsekszenek ezekkel a technikai dolgaikkal, hogy civilizált viszonyok között élnek, mindenkinek, ha dolgozik, meg^van ott már mindene, s valami magyar ravaszság belém is szorult, és olyan utcába próbáltam belevinni, amilyen utcában azért a mi kirakatunk szebb, nem estem hasra ilyen meg ilyen dolgoktól, amiket ott technikai értelemben látni lehet, s mondtam a kollégának - gyere már, menjünk oda tiz munkáshoz - nem kell kiválogatni, hivj ide iá tiz munkást, s én