MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. október 29-30.
1/8. ő. e. Pártértekezlet. 1-255. • 1970. október 29-30. - Napirend: - 2. A párt X. kongresszusának irányelvei és a Szervezeti Szabályzat tervezetének megvitatása, a pártértekezlet állásfoglalásának kialakítása. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 21-233.
Luxemburgot, ugyanakkor nagyon komolyan bírálta is. Ilyen alapállásra kell helyezkedni nekünk is, amely előbbre vinné a további munkát. Köszönöm szépen. /Taps/ Elnök; Császár F e renc elvtársé a szó. Kérjük, tekintettel arra, gg&xxágxgggRHSxx RHxdxyjBa hogy sok jelentkezési lap van az elnökség asztalán, szíveskedjenek a hozzászólók a tízperces hozzászólási időt betartani. Császár F e renc elytáráután Aradi Lajosné elvtársnő következik, a Budai Járás küldötte, ' Császár Ferenc: Tisztelt Pártértekezlet! Kedves Elvtársnők, kedves Elvtársak! A Pártbizottság irásos és szóbeli beszámolója megítélésem szerint helyeden értékeli és elemzi azokat a gazdaságpolitikai, társadalompolitikai tendenciákat, amelyek az elmúlt négy év eredményeit jellemzik, valamint a pártxéiectéHskéletnek azokat a legfontosabb kérdéseit, amelyek az elmúlt négy év jellemzői voltak. Hozzászólásomban olyan társadalompolitikai kérdéssel szeretnék foglalkozni, amely járási vonatkozásban nagyjelentőségű, megítélésem szerint megyei vonatkozásban sem elhanyagolható és ezért ugy gondolom, hogy a megyei Pártértekezlet figyelmét is megérdemli. A Pártbizottság jelentésében megállapítja, hogy megyénkben a nemzetiségi kérdésben is érvényesülnek a lenini elvek. Az itt élő német, szlovák, délszláv nemzetiségek hazájuknak érzij^g^gg^ar Népköztársaságot, a társadalmi életbei való részvételük,alapvetően megegyezik a települések magyar lakosságának problémáival. E megállapítást szeretném alátámasztani pártunk helyes nemzetiségi politikája gyakorlati megvalósításának Szentendre járási tapasztalataival. Járásunk lakosságának mintegy egyötöde elsősorban szlovák, német és szerb nemzetiségű, de kisebb számban elszórtan találhatók bolgár és román nemzetiségűek is. Talán még ennél is többet mond, hxg hogy három pilisi községünkben a lakosság 95 %-a szlovák nemzetiségű. A többi nemzetiségi községekben a nemzetiségek keverten öthuszonöt %-ban élnek a magyar lakossággal együtt. Ennek alapján a politikai élet irányításában egyes községekben alapvetően behatároltak, a járás egészét tekintve pedig e±őteljesen befolyásolta nemzetiségi politikánk helyes gyakorlati megvalósítása. A nemzetiségi lakosság részvétele a politikai életben
